Uniós elnökség ide, kelet-európai felhorkanás oda, az osztrák kormány eldöntötte, hogy januártól életbe lépteti az Ausztriában dolgozó uniós állampolgárok otthon hagyott gyerekei után járó családi pótlék csökkentését. Kedden összeült a bécsi parlament családügyi bizottsága, áldását adta a kezdeményezésre. Így nem is kétséges, hogy ugyanez történik majd október 24-én, amikor a képviselőház teljes plénumán bocsátják szavazásra az indexelésnek nevezett törvényjavaslatot.
A jelenlegi szabályok szerint 0 némileg leegyszerűsítve –az osztrák állam kifizeti az uniós vendégmunkásoknak a hazai és az osztrák családi pótlék közti különbözetet. A bécsi kormány azzal érvel ez ellen, hogy az otthon hagyott gyermek pótlékát nem az osztrák, hanem az anyaország által osztott pótlékhoz kell igazítani, elvégre a költségek is odahaza keletkeznek. Szívesen hozzák fel Szlovákia példáját, ahol 24 euró az egy gyermekre jutó havi ellátmány, míg Ausztria – a gyermek életkorától függően – 114-165 eurót fizet.
A csökkentés osztrák ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy például az otthoni idősellátás, amire az osztrák családok egyre inkább törekednek, elsősorban (70-80 százalékban) a szlovák segítőkön múlik, ők hajlandók – leginkább párban – 24 órás szolgálatot vállalni. Félő, ha a családi pótlék csökken, akkor inkább a Szlovákiában bővülő munkalehetőségek felé fordulnak. Gazdasági haszna sincs nagyon a szigorúságnak, Ausztria évente 4,7 milliárd eurót fordít családi pótlékra, az összegből 273 millió jut külföldre. Azaz mindössze 114 millió eurót takarít meg, aminek inkább belpolitikai haszna van, táplálja a lakosság külföldi ellenes érzelmeit.
Az Európai Unió a kelet-európai érintettek oldalán áll, és az egyenlő elbánás elvére hivatkozik. Nevezetesen arra, hogy az érintett vendégmunkások Ausztriában ugyanúgy adóznak, fizetik az illetékeket, mint osztrák kollégáik, ugyanúgy jár nekik ezért a belföldiekével egyenlő juttatás is.
