Az ukrán parlament csütörtökön első olvasatban elfogadta az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot – írja az MTI.
Az előterjesztést – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 77 képviselő nyújtott be – a 450 fős ukrán törvényhozás 261 tagja támogatta szavazatával.
A törvényjavaslat az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. Az államnyelv nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet.
Az előterjesztés egyebek mellett kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát az oktatási intézményekben és az oktatásban egyaránt. A tervezet szabályozza az ukrán mint államnyelv használatát a társadalmi élet nyilvános szférájában, de hatásköre nem terjed ki a vallási szertartásokra és a magánbeszélgetésekre.
A törvényjavaslat értelmében Ukrajna minden állampolgárának beszélnie kell az államnyelvet. Az állampolgárság megszerzéséhez nyelvvizsgát kell tenni ukrán nyelvből.
Folyékonyan kell beszélniük ukránul többek között a magas beosztású tisztségviselőknek, a választott képviselőknek, a diplomáciai szolgálat tagjainak, a bíráknak, a pedagógusoknak, az orvosoknak, valamint az állami és az önkormányzati intézmények dolgozóinak.
A törvényjavaslat előírja továbbá, hogy a filmeket kötelező ukrán nyelven vagy ukrán felirattal bemutatni a mozikban. Az eredeti nyelven, ukrán felirattal bemutatott filmek aránya azonban nem haladhatja meg a havi 10 százalékot.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi a több nyelven való megjelenést, de előírja, hogy az egyik mindenképpen az ukrán nyelv kell, hogy legyen. A különböző nyelven megjelenő kiadványoknak azonosaknak kell lenniük címükben, tartalmukban és terjedelmükben.
A könyvek esetében évente legalább az 50 százalékuknak az államnyelven kell megjelenniük. A számítógépes programok felhasználói felületeinek szintén ukrán és/vagy az Európai Unióban hivatalos nyelvek valamelyikén kell íródnia.
Mindezeken túl az összes általános információnak – hirdetéseknek, felszólításoknak, üzeneteknek, egyebeknek – hang- és vizuális jelzéseknek egyaránt az államnyelven kell megjelenniük.
Mint a Népszava is megírta, a magyar diplomácia tavaly október óta akadályozza, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság a nagykövetinél magasabb szinten összeüljön. A „vétózás” oka, hogy az ukrán kormány nem hajlandó az oktatási törvény magyar kisebbségeket is hátrányosan érintő rendelkezéseinek a módosítására. Budapest úgy véli, hogy Kijev megsérti nemzetközi kötelezettségeit és a NATO-ban tett vállalásait is azzal, hogy jelentősen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát.
„Magyarország nagyon értékes szövetségesünk, Ukrajna pedig fontos partnerünk. Remélem, hogy elsimítják a nézeteltéréseiket, és párbeszédük eredménnyel fog zárulni” — válaszolta Jens Stoltenberg NATO főtitkár a magyar-ukrán vitát firtató újságírói kérdésre. A helyzet azonban koránt sem a békülés felé tart: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter csütörtökön beváltotta fenyegetését, és az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult, akinek 72 órán belül el kell hagynia az ország területét. A magyar kormány válaszként kiutasított egy ukrán konzult.
