Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság abban az ügyben, amely már évek óta zajlik a Hungaroring zajkibocsátása miatt. Az Alkotmánybíróság csütörtökön ugyanis közölte, hogy megsemmisítette azt a rendeletet, amely lényegében legalizálta a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák durva zajkibocsátását – írja az Index.
A minisztérium szerint a zajkibocsátást nem lehet határérték alatt tartani, így inkább felemelnék a határértéket. Elkészült a módosítási tervezet.
A Hungaroring zajkibocsátása miatt évek óta tiltakoznak a Mogyoródon élők, évekkel ezelőtt pert is indítottak a versenypálya ellen. A Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben úgy akarta rendezni a helyzetet, hogy egy új zajvédelmi rendelettel jogszerűvé tette a Hungaroring addig szabálytalannak számító zajkibocsátását.
A minisztériumban arra jutottak, hogy műszakilag lehetetlen megoldani a zajszint határérték alatt tartását, de a turisztikai vonzerejük miatt „fontos nemzetgazdasági érdek fűződik” a nemzetközi licenccel rendelkező gyorsasági versenypályák üzemeltetéséhez.
Ezért azt a megoldást találták ki, hogy inkább megemelik a határértéket az ilyen pályák (jelenleg a Hungaroring Mogyoródon és a Pannónia-Ring Ostffyasszonyfán) környezetében.Ezt a szabályozást semmisítette meg 2018. december 31-i hatállyal az Alkotmánybíróság, amelyhez az ügyben (a lakók által indított perben) eljáró bíró fordult. Az Alkotmánybíróságnak módja nyílt megvizsgálni a zajvédelmi szabályok alkotmányosságát.
A testület közleménye szerint az alaptörvényben elismert egészséges környezethez való jog részét képezi az a tartalmi követelmény, hogy a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonala ne csökkenjen.
És a támadott szabályozás – a zajkibocsátóra vonatkozó szigorúbb előírások ellenére is – összességében visszalépést eredményezett a korábbiakhoz képest.
Vagyis a testület szerint nincs rendben, hogy lehetnek olyan kivételes napok, amikor a pályák mentességet kapnak, és akár 40 napon keresztül jóval magasabb, 70 decibeles lehet zajszint.
Az Alkotmánybíróság egyetértett azzal, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák működése kedvezően hat a turizmusra, és nemzetgazdasági hozadékai is vannak.
Közérdekre való hivatkozással azonban nem igazolható a visszalépés.
Az Alkotmánybíróság a közleményében megdorgálta a kormányt, amiért „a jogalkotó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközök közül választott ki egyet,hanem egy azokon aránytalanul túlterjeszkedő megoldást intézményesített”. Ugyanis egy versenypálya működtetéséhez nem szükséges, hogy „a felmentési rendszerben akár 40 napon keresztül folyamatosan jóval magasabb (65 és 70 dB) zajkibocsátásra kerüljön sor.”
