A kormányzati struktúra átszervezésével elérhető, hogy a dolgozók jelentős számban menjenek át a közszférából a versenyszférába - hangoztatja a kormány évek óta. A mondás jegyében átszervezte a kormányzati háttérintézményeket. A Policy Agenda az elmúlt évek adatait hasonlította össze.
A tavalyi büdzsé zárszámadása azt mutatja, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016-ban. Szóval a különböző összevonások ellenére a bürokráciacsökkenés nem érződik.
315 ezer
fővel dolgoznak többen a költségvetési szerveknél, mint a gazdasági válság idején. A növekedés jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását: így a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen a kormányzat alkalmazottjai lettek.
Azonban a centralizálás után sem állt meg az "állomány hízása": a 2014-hez viszonyított növekedés 25 ezer fő. Ez leginkább a közalkalmazoti kör bővülésének tudható be, tavaly 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban, mint három évvel korábban.
17,8 ezer
vezető dolgozik most a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között, míg 2010-ben ez a szám 12,6 ezer. Természetesen a vezetők "elszaporodásával" ugrottak a költségek is. Most 119,7 milliárd forintot költ rájuk az állam, míg 2010-ben 69 milliárd forintnál állt meg a számla. És az igazi csavar a történetben az, hogy ez a felduzzasztott létszám úgy jön ki, hogy az utóbbi évek átszervezéseinek hála, így is mintegy ezerrel csökkent a vezetői szinteken robotoló száma.
Ráadásul a költségvetésnek nem is kell mindent magának finanszírozni, ugyanis az egyfolytában kárhoztatott EU ebben is besegít. Az uniós források megszerzésében/elosztásban segédkezők járandóságára mintegy 10 milliárd forint közösségi pénzt költött a kabinet (2014-2017 között éves átlagban 5.800 munkatárs fért bele ebbe az összegbe).
