A felmérés a Vasárnapi Hírek megbízásából készült még a strasbourgi döntés előtt.
A jelentés mögött Soros-bérenceket látó kormánykommunikáció a diplomásokat hatotta meg legkevésbé, 70 százalékuk szerint az unió nem az országot bünteti.
Az elmúlt években állandósult, Brüsszellel és Soros Györggyel szembeni látványharc fordulóponthoz érkezett a jogállamiság sérüléseit 12 területen feltáró Sargentini-jelentéssel. A Fidesz meg sem próbált gesztusokat tenni az unió vagy saját pártcsaládja, az Európai Néppárt felé, inkább jó előre igyekezett megágyazni a számára kedvezőtlen döntésnek. Kommunikációs kampányt indítottak Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a bevándorláspártinak nevezett erők ellen, a migrációs krízisre szűkítve a tematikát, mintha a bevándorlók befogadásának a megtagadása miatt a magyarokat büntetné az unió.
A májusi EP-választást felvezető offenzíva nem volt teljesen sikertelen, de átütő sem a közvélemény-kutatás szerint. A megkérdezettek 51 százaléka szerint ugyanis a kormányt ítélte el a jelentés, míg 28 százalék szerint Magyarországot. Meglepő módon a fideszesek 41 százaléka szerint is a kormányé a felelősség, miközben ebben a csoportban ugyanennyien gondolják, hogy Brüsszel az országot büntette. Az MSZP–Párbeszéd-szavazók 55, a jobbikosok 38 százaléka szerint a kormány a jelentés címzettje. Így már érthetővé válik, hogy a kormány a jelentés elfogadása után miért indított offenzívát a saját narratíva elfogadtatására, és az is, miért viszik a parlament elé Orbánék a Sargentini-jelentés visszautasítását. A saját tábort ugyanis nyilván mielőbb közös nevezőre kell hozni ebben a kérdésben is.
Érdekes felvetés volt a kutatásban, hogy a megkérdezettek szerint hogyan kell szavazniuk azoknak a magyar képviselőknek, akik úgy látják, hogy a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat. A Fidesz-szavazók 69 százaléka szerint még ez esetben sem kell igennel voksolni, 16 százalékuk volt belátóbb. Az MSZP–P szavazóinak 50 százaléka szerint meg kell szavazni jogos vádak esetén a jelentést (27 százalék szerint még akkor sem), míg a jobbikosoknál 48-14 volt az arány.
Rákérdezett a Publicus Intézet arra is, hogy vajon a demokratikus normák követése egy EU-tagország esetén az unióra is tartozik-e, vagy az adott ország belügye. A megkérdezettek többsége szerint ilyenkor az EU-nak is van beleszólása, 14 százalék szerint teljes mértékben, 46 százalék szerint pedig részben, még akkor is, ha utóbbiak szerint ez elsősorban inkább belügy. Eközben csak 31 százalék mondta azt, hogy ez kizárólag az adott országra tartozik.
Kissé ellentmondásos válaszokat adtak a megkérdezettek az unióhoz fűződő kapcsolatról: 66 százalék szerint az EU-hoz tartozás Magyarország anyagi, gazdasági érdeke, de ettől még az értékrend tekintetében nem kell hozzá igazodni, miközben kevesebb mint fele ennyien (28 százalék) állították ennek ellenkezőjét. Ebben a kérdésben a Fidesz- és a Jobbik-szavazók hasonlóan éreznek (78 és 77 százalékuk önállóságpárti), míg az MSZP-szavazók 84 százaléka szerint igazodni kell az értékrendhez. Amikor úgy tették fel a kérdést, hogy a jogállami, demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak be kell-e avatkoznia, akkor ezzel 52 százalék értett egyet, 42 százaléknyian nem
Nagyon egybehangzó válaszok születtek ugyanakkor arra, hogy még egy kétharmaddal megválasztott kormány sem tehet meg akármit, és számon lehet kérni a tetteit. A válaszadók 89 százaléka egyetértett ezzel, és meglepetésre még a fideszes tábor 90 százaléka is így gondolkodik (ennél a kérdésnél az átlagot a bizonytalanok húzzák kissé lejjebb).
