A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Független Előadó-művészeti Szövetség.
A petícióban szerepel, hogy a dráma és tánc, továbbá a mozgóképkultúra és médiaismeret több mint két évtizede része a hazai tantervi szabályozásnak, valamint az általános iskolai és középiskolai gyakorlatnak. A közlemény megfogalmazói szerint kihagyásuk a Nemzeti alaptanterv tervezetéből alapvetően szembe megy az elmúlt évtized nemzetközi és hazai pedagógia kutatási eredményeivel is. Ezt megerősítette lapunknak Trencsényi László, pedagógiai kutató, hozzátéve: ha a tervezetet nem korrigálnák, az jelentős presztízselvonást jelentene, illetve egy kifejezetten korszerűtlen válasz lenne a társadalmi kihívásokra. „Ha a gyerekeket, a fiatalokat segíteni szeretnénk a társaskapcsolatok problémáinak, konfliktusainak a kezelésében, akkor erre nincs jobb módszer, mint a drámapedagógia, egyenesen öngyilkosság erre keveset fordítani” - fűzte hozzá a kutató.
Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a drámapedagógia, a drámaórák színesítették, érdekessé tették a gyerekek hétköznapjait. Nincs rá semmilyen érvényes magyarázat, ha bárki ezt meg szeretné szüntetni, vagy ki kívánja iktatni. Arról nem beszélve, hogy ezek a jellegű órák az élményszintű megélést részesítették előnyben, amiből a résztvevők a későbbiekben sokat tudnak profitálni.
Az említett közlemény aláírói azt kérik, hogy „a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat”.
Úgy tudjuk, szeptember 30-ig lehet véleményezni a tervezetet. A fenti probléma nem csak a szakmai szervezetek körében keltett megütközést, hanem a kormányhoz közeli szakmai körökben is.
