Alapkompetencia vizsgával, szakképzésre felkészítő programok indításával és alanyi jogon járó állami ösztöndíjjal újítaná meg a hazai szakképzést a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A két év alatt kidolgozott komplex program hangsúlyos eleme a tanulók és a családok, valamint a szakképzésben oktatók motivációjának növelése. A jó gyakorlatokat természetesen nem akarjuk kidobni, de a tudásalapú, innovatív gazdasághoz egészen más megközelítés szükséges. Értéktöbbletet szeretnénk kínálni a családok és a tanulók számára, hogy minél többen válasszák a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat: ezt negatív ösztönzőkkel nem lehet elérni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke. Ezzel feltehetőleg a kormány azon korábbi tervére utalt, amely szerint központilag szabták volna meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.
Tény: évről évre egyre kevesebben szeretnének szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulni: előbbiekben a legutóbbi felvételin meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt, utóbbiakban a korábbi évek drasztikus csökkenése után az idén stagnál a létszám. A legnépszerűbb továbbtanulási forma tehát a kormány minden igyekezete és a gazdaságban tapasztalható egyre erőteljesebb szakemberhiány ellenére továbbra is a gimnázium. Nem véletlenül: annak általános ismeretanyaga nem kötelez már 14 éves korban pályaválasztásra, ráadásul onnan a felsőoktatásba is jóval könnyebb bekerülni.
Az MGYOSZ éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a szakgimnázium a pályaválasztók szemében ne hátrány legyen, hanem előny: egy olyan iskolatípus, ahol szakmát is lehet szerezni, de ahonnan akár a gimnáziumokhoz hasonló eséllyel az egyetemekre és a főiskolákra is be lehet jutni. Ehhez persze szükség van a szakképzésre jellemző jelentős lemorzsolódás csökkentésére is. A mai ínséges munkaerőpiacon minden egyes elkallódott gyerek komoly veszteség: őket nem lehet külföldről pótolni – fogalmazott Gablini Gábor. Rámutatott: már az általános iskolába is nagyon heterogén tudással érkeznek a gyerekek, ezért felkészítő évet indítanának az óvoda és az általános iskola között a még nem iskolaérett gyerekek számára. A negyedik osztály után pedig bevezetnének egy országosan egységes alapkészség- és kompetenciamérést, amely alapján minden iskola fejlesztési tervet készítene a tanulók közti egyenlőtlenségek és hátrányok kompenzálására.
Az általános iskola elvégzésének feltételéül egy országosan egységes alapkompetencia vizsgát írnának elő, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét mérnék fel. Akik ezen a vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1 vagy 2 éves áthidaló programokat indítanának. Ezek fő célja az alapkészségek megerősítése, de a felzárkóztatással párhuzamosan már szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés is zajlana. Az általános iskolai alapozó, illetve a szakképzésre felkészítő évfolyamok miatt szükséges a tankötelezettség 18 éves korra történő – rugalmas - visszaállítása is – jelezte Gablini Gábor.
A szakképzés vonzóvá tételének egyik fontos eszköze volna egy, a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjprogram is. Az alanyi jogú állami ösztöndíj a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a minimálbér 40, a szakgimnáziumi diákok esetében pedig a minimálbér 60 százaléka lenne havonta. A jelenlegi 138 ezer forintos minimálbérrel számolva ez 55 200, illetve 82 800 forintos bruttó összegeket jelentene. A tanulószerződéses juttatást pedig megemelnék: a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a mindenkori minimálbér legalább 60, a szakgimnáziumi tanulóknál legalább a 40 százalékára. Ezt az összeget a munkaadók fedeznék, de a juttatás nem viselne adó és járulékterhet (a diákok gyakorlati képzése cégeknél zajlik tanulószerződés keretében). A javaslat fontos része a független vizsgaközpontok létrehozása is. Mint Gablini Gábor fogalmazott: egységes vizsgáztatási rendszer kell, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Az MGYOSZ emellett bevezetné a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozását is.
A javaslatcsomagot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is, amely Gablini Gábor szerint nyitott a javaslataikra és forrást is ígért az átalakításokhoz.
