Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt.
De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén.
A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván.
Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor.
A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.
