Az előrejelzések szerint idén 142 ezer új autót értékesítenek a márkakereskedések. A válság után a magánvásárlások aránya alig érte el az egyharmadot, de ez mára ismét jelentősen emelkedett – mondta a Népszavának Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben visszaesett a dízel erőforrással szerelt gépkocsik iránti kereslet, s arányuk nagyjából egyharmada az eladott új autóknak, de a forgalmi adatok azt mutatják, hogy ismét feljövőben vannak. Ebben az is szerepet játszhat, hogy az EU-6-os dízelek jóval kisebb környezetterhelést jelentenek, mint a korábbi gyártmányok – jegyezte meg az ügyvezető elnök.
Egyre népszerűbbek az elektromos hajtású személyautók is, bár egyelőre még Európában is alig 1,5 százalék a nulla károsanyag kibocsátású autók aránya, s itthon még jóval 1 százalék alatt van. Ennek egyik oka mindenképpen a magas ár, de az e-töltőkutaknak sem épült ki országos hálózata. A kormányzat kis híján 2 milliárd forinttal, gépkocsinként 1,5 millió forinttal támogatja ugyan az e-autók vásárlását, azonban az 1300 autóra elegendő forrást sem sikerült lekötni, mert rendkívül bonyolult adminisztrációs terhet rótt a pályázóra, ráadásul csak a kijelölt márkakereskedőktől és a felsorolt modellekből lehetett vásárolni. Az a projekt idén augusztus 31-én befejeződött, de a minisztérium közlése szerint egyszerűbb ügyintézéssel egy rugalmasabb új konstrukció indul októbertől.
Az import használtautók népszerűségi listája1. Opel
2. Ford
3. BMW
4. Toyota
5. Audi
Regisztrációs adó (forint)Évjárat Motortípus Regisztrációs adó (forint)
1998 decemberi 2.0 dízel Euro 2 108 000
2003 decemberi 2.0 dízel Euro 3 81 000
2008 decemberi 2.0 dízel Euró 4 116 000
2012 decemberi 2.0 dízel Euró 5 52 000
2012 decemberi hibrid 29 600
Forrás: MGOE
Az újautó piacnak lendületet adott, hogy az első félévben sok állami intézmény uniós támogatással nagy mértékben megújíthatta a járműparkját – említette lapunknak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A kedvező tendenciáknak köszönhetően az újautó-kereskedő ágazat is magára talált. A csúcsidőszakban ezernél is több újautó kereskedő működött, majd a 2008-as válság után számuk 360-ra zuhant. A GÉMOSZ most kezdi el éves szokásos felmérését, és várhatóan október végén, november elején adnak számot ennek eredményéről. Az már látszik, hogy ismét gyarapszik a kereskedések száma.
A szakember is megerősítette, hogy visszatértek a magánvásárlók és arányuk mára elérte a 38 százalékot, év végére pedig 40 százalékra emelkedhet és 2020-ra akár a kiegyenlített 50-50 százalék lehet a magán és a céges vásárlások aránya. A piac bővülését segítette, hogy egyre több magánvevő vásárol fix kamatozású hitelre, és ez növeli a törlesztési biztonságot és a fizetési fegyelmet.
A múlt évben 800 új e-autót adtak el és 400 használt érkezett importból. Az érdeklődés azonban olyan mértékben növekszik Európában és Magyarországon is, emiatt a szállítási határidők egyre hosszabbak, és több modellre már jövő tavaszig, vagy még tovább kell várnia a vásárlóknak.
A GÉMOSZ elnöke elmondta, a szakemberhiány becslések szerint elérheti a 20 százalékot. Már a burgenlandi autószervizekben is átlagosan havi nettó 1500-1600 eurót (jelenlegi árfolyamon 487 000-520 000 forintot) kereshet egy jó szakember, de Bécsben ez 2 000 euróra is felkúszhat. A szakképzett szerelőknek megtartásukhoz legalább 400-450 ezer forintos nettó bért kell adniik a hazai legális szervizeknek. Az elmúlt két évben nagyjából 30 százalékkal emelkedtek a bérek és már átlagosan 300 ezer forint fölött vannak. Folyamatos a bérnyomás, a korszerű eszközök alkalmazása miatt a rezsióradíjak emelésére kényszerülnek a szervizek. Rövidtávon ez 18-20 ezer forintos nettó óradíjaknak általánossá kell válnia– tette hozzá Gablini Gábor. Ez elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy megfelelő színvonalú szervizek, korszerű berendezések és magasan képzett szakemberek fogadják az ügyfeleket - tette hozzá.
A szakember elmondta, az országban a munkaerőhiány okozta gondokban nincs sok különbség, mindenhol nagy nehézségeket okoz, hogy nincs elegendő szakember a szervizekben, de természetesen az autószalonokban is elkelne a képzett munkaerő.
Félig fekete az alkatrészpiacA sufniszervizekben gyakran ismeretlen eredetű és minőségű alkatrészeket építenek be az ügyfél autójába, és ez ön- és közveszélyes – mondta a Népszavának Knezsik István, a az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke.
– Sok autós visszatért a legális, bár drágább szervizekbe. Mi lehet ennek az oka?
- Az MGE és az Autószerelők Országos Egyesülete és a NAK évek óta tartó felvilágosító munkájának is betudható, hogy egyre több autós fordult el a „sufni szervizektől” , mert felismerték, hogy "olcsó húsnak híg a leve". A legális szervizekben van munkalap, áfás számla, garancia és szavatosság. A számla, a munkalap alapján - bármilyen probléma adódik -, visszakereshető ki, mikor, mit javított az autón.
– A kedvező tendenciák mellett, mekkora lehet ma az autójavító ágazatban az illegális szervizek aránya?
– A kedvező tendenciák ellenére még mindig a javítások majd fele a fekete-szürke műhely zónában történik. A feketeszervizek mellett nagy gondot jelent az ellenőrizetlen alkatrészkereskedelem is. Ma még a legális és az illegális alkarészkereskedelem aránya nagyjából 50-50 százalék. Az uniós szabályozásban szerepel a beépítési felelősség, vagyis a legális szerviznek felelősséget kell vállalnia a beépített alkatrészért is. Jó lenne, ha a járművek biztonsági alkatrészeit, mint például a kormányművet, fékeket és egyéb ilyen fődarabokat, csak adószámmal lehetne vásárolni.
– Ez hogyan fehéríthetné a piacot?
– Ez elősegítené a feketeszervizek lebuktatást is, hiszen az adóhatóságnál hamar kiderülne, ha egy magánszemély jelentős mennyiségben vásárol autó fődarabokat, egyéb alkatrészeket. Joggal feltételezhető, hogy nem csak a saját autója javításához szükséges szerkezeti elemekért tért be a nagykereskedőhöz.
Változtatni kell a utánpótlásképzésenAz állami szakmunkásképzés pedig a jelenlegi formájában nem felel meg a XXI. századi technikai, technológiai követelményeknek. Nem véletlen, hogy a magyarországi nagy autógyárak a középfokú oktatástól a felsőoktatásig saját rendszerben képzik a számukra szükséges szakmunkásokat.
A közlekedéshez kapcsolódó szakképzésben az iskolarendszerű képzések szintjén 35 szakképzési centrum 85 képzőintézménye vesz részt, az ágazati felnőttképzésben 284 képzőhely működik – írta a Népszavának küldött válaszában az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztálya. Jelenleg országszerte, 29 szakképzési centrumban, mintegy 1600 diák kap autószerelő szakirányú képzést.
Számos nemzetközi autóipari vállalat képviselteti magát a hazai szakképzés rendszerében duális együttműködésekben, karrierprogramok indításával, aktív szerepvállalással a pályaorientációban, vagy akár, úgy, hogy tanműhelyek számára adnak oktatási célú gépjárműveket.
Folyamatosan zajlanak a szakképző intézmények és tanműhelyek infrastrukturális fejlesztései, az eszközparkok cseréje, a korszerű digitális tartalmak beépítése az akkreditált pedagógus továbbképzési rendszerbe. Miskolcon és Győrben mintegy 10 milliárd forint értékű költségvetési támogatással pilot szintű szakképzést fejlesztő programok indultak – közölte a szaktárca.
A második szakképesítés megszerzése 2015 óta ingyenes az állami felnőttoktatásban. A vállalatok számára európai uniós és hazai források állnak rendelkezésre a piaci alapú felnőttképzés fejlesztésére. Az elérhető támogatások a munkahelyi továbbképzéseket, az idegen nyelvi készségek vagy a digitális kompetencia fejlesztését, a közfoglalkoztatásban lévők át- és továbbképzését, szakmához juttatását is segíthetik. A duális rendszerű szakképzésben résztvevő és gyakorlati képzést folytató vállalkozások képzési költségeit egyrészt adókedvezmények, másrészt a tanműhelyek létesítésére és fejlesztésére nyújtható támogatások ellentételezik.
(A piaci szereplők a rózsaszínűnek tűnő minisztériumi kép ellenére egy alapjaiban megújított szakképzési rendszert képzelnek el és ezt papírra is vetették. Az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tegnap ismertetett elképzelésit lapunk 6. oldalán olvashatják.)
Már nem menő a prémium kategóriaIdén a hazai használtautó piacon akár 750-800 ezer gépkocsi is új gazdára találhat - ebből mintegy 160-162 ezer személyautó érkezhet importból.
Becslések szerint a behozott használtautók 50 százaléka idősebb 10 évesnél – mondta a Népszavának Fojt Attila, a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke. A 2002-2008 között újként eladott majd’ 1,5 millió személygépkocsi közben tíz évnél jóval idősebb lett. Ez a tendencia az elmúlt években megfordult, de még így is több az import használtautó, mint az újautó forgalomba helyezés. Az MGOE elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetek többségében már egy 14 éves személyautó is EURO 4-es motorral közlekedik. A jogalkotó felelőssége olyan szabályozással kialakítása, hogy a kevésbé környezetszennyező motorral szerelt autókat kisebb közterhek sújtsák, mint a több káros anyagot kibocsátókat. A jelenlegi regisztrációs adó egyelőre jól tölti be ezt a szerepet - nyugtázta az elnök.
Cáfolta viszont azokat a véleményeket, melyek szerint ezek a „matuzsálemek” nagyobb kockázatot jelentenének a közutakon, hiszen forgalomba helyezés előtt a Nemzeti Közlekedési Hatóság szigorú ellenőrzésén kell átesniük.
A használtautó piaci változások között említette Fojt Attila, hogy valamelyest visszaesett a dízel, illetve a korábban sokkal népszerűbb prémium márkák iránti kereslet.
Az április óta gyengélkedő forint miatt 3-4 százalékkal drágultak az import használtautók, de ezt a vásárlók nem igen érzékelik. A legkeresettebbek továbbra is az 1-6 éves alsó-közép, valamint a középkategóriás autó, de éppen ezért ezekből a legszűkebb a kínálat.
