Az állami munkaügyi szervezet olyan kevés közmunkást tud piaci munkahelyhez segíteni, hogy már saját maga is elismeri a kudarcot. Lapunk birtokába került a Belügyminisztérium (BM) egy nemrég készült, nem nyilvános belső elemzése, amelyben az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni.
Ugyanakkor tavaly már a közmunkából kilépők 18 százaléka dolgozott piaci munkahelyen hat hónap elteltével, vagyis 15 százalék körül van azok aránya, akiket felszívott a betanított munkára épülő cégek világa. Más kérdés, hogy a gazdaság esetleges visszaesésekor épp ez az alacsony iskolázottságú réteg lesz az, amelyiket elsőként teszik majd megint az utcára. Egy másik adat is azt igazolja, hogy a közfoglalkoztatottak többsége beleragad ebbe a helyzetbe. A lapunk birtokába került anyagban az olvasható, hogy a júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el.
Talán ennél is kínosabb az, hogy a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni. A megyék közül Csongrád a legaktívabb, ott a szakképzettek 78 százalékának legalább egy állást felajánlottak, míg máshol újabb közmunkát sem kínáltak.
Egy szempontból viszont túl is teljesített az állami foglalkoztatási rendszer. Miközben a kormány szándéka hivatalosan az volt, hogy idén havi átlagban 160 ezer közmunkásnak adjon munkát, valójában csak 142.930 embert tartottak nyilván ilyen státusban, jövőre pedig már csupán 123 ezer közmunkás foglalkoztatásával számolnak. A létszámcsökkenés ráadásul már nem csak az állam döntésén alapul, sok közmunkaprogramba nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének. Amiben nincs változás, az a közfoglalkoztatás területi megoszlása: Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban dolgozik az ország közmunkásainak harmada.
A minisztériumi értékelés kiemeli, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak nagy vihart kavart többezres elküldéséről a BM megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül döntött a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.. Tűzoltásként a közmunkáért felelős tárca végül arra utasította a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőit, hogy azonnal keressenek más munkalehetőséget ezeknek az embereknek, hiszen foglalkoztatásuk költségeit erre az évre betervezték. A felhívás eredményéről nincs hír.
A belügyi tárca szakemberei a kormány számára készített összefoglalóban kimondják, hogy a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt: „A közfoglalkoztatottak és a még ilyen munkához sem jutó álláskeresők elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak”, miközben „nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közmunka nélkül az álláskeresők”. Ennek ismeretében még döbbenetes az, amit a közelmúltban megírt lapunk: a kormány a foglalkoztatást helyettesítő 22 800 forintos támogatás feltételeinek szigorítását és a szociális szövetkezetek működésének korlátozását javasolja.
