Októbertől ismét önálló hivatalként működik az egykori tisztiorvosi hivatal. Ez a szervezet az egészségügyi kormányzat háttérintézményeinek két évvel ezelőtti beolvasztásakor veszítette el önállóságát. Az átszervezésről megjelent kormányhatározat szerint az Országos Közegészségügyi Intézetet (OKI) nevezik át október elsejétől Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), az új hivatalhoz kerül minden olyan egység is, amit eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára felügyelt.
A kormányrendeletben az szerepel, hogy az új – de lényegében a korábbi tisztiorvosi hivatal feladatait ellátó – intézmény hatáskörébe tartozik majd például az országos népegészségügyi programok előkészítése, irányítása, szervezése, az egészségügyi ellátórendszer, a közegészségügy, és a kémiai biztonság szakmai felügyelete. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit jelent a népegészségügyi programok koordinációja. Az ugyanis már korábban kiderült, hogy a kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását a szakminiszter nem egy egységes népegészségügyi programtól várja, hanem öt országos gyógyító intézet által készített szakmai programtól. Az átszervezés átgondoltságáról sokat elárul az is: az országos gyermekegészségügyi intézet jogköreit és feladatait az új hivatal létrehozásáról szóló jogszabályban rátestálják a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetre.
Az új központi hivatal közvetlenül a miniszter irányítása alá tartozik majd. Ismét lesz önálló országos tisztifőorvos, akinek a munkáját két helyettes is segíti. Az új vezetőket a miniszter nevezheti ki és mentheti is fel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központra keresztelt tisztiorvosi szolgálat feladata az is, hogy ellenőrizze, rendelkeznek-e az egyes egészségügyi szolgáltatók az ellátáshoz szükséges minimális tárgyi és szakmai feltételekkel. Ilyen ellenőrzést azonban egy ideje a hivatal nem végez. Paller Judit korábbi megbízott tisztifőorvos 2012-ben egy szakmai konferencián maga jelentette be, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben a minimumfeltételeknek, ezért aztán nem is ellenőriznek.
Ennek következményeire rámutattak a Honvédkórházban mára kialakult állapotok is. Rendszeres ellenőrzés esetén nem fordulhatott volna elő az: Zacher Gábornak, a sürgősségi osztály főorvosának látványos felmondással kellett kikényszerítenie, hogy a kórház vezetői "extra" béremeléssel enyhítsék a szakemberhiányt, és előhozzák a katasztrófa helyzetekre „lezsírozott” raktárakból az ellátásból hiányzó szükséges gépeket, műszereket.
