Az úgynevezett teljes kiőrlési eljárás során a gabonaszem minden részét, tehát a héját, a csíráját és a magbelsőt is megőrlik. Ezzel viszont bizonyos, mérgek és gombafélék által termelt, úgynevezett mikotoxinok is bekerülnek a lisztbe. A magas gluténtartalmuk mellett ezért sem ajánlott az ilyen lisztből készült kenyérfélék fogyasztása. Ráadásul a korpa antitápanyagokat is tartalmaz, amelyek megkötik az ásványi anyagokat és gátolják a vitaminok – B12, magnézium, cink, kalcium – felszívódását és hasznosulását, és ezzel hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek. A rendszeres fogyasztásuk hosszútávon például vashiányt is okozhat. Ugyanez igaz egyébként az olajos magvak nagy részére, a babfélékre, a kukoricára, a szójára és a belőlük készült lisztekre is – mondta a Népszavának Bocsi Viktória életmódtanácsadó.
Régen bezzeg...
A problémák a gabona nemesítésével, feldolgozásának iparosításával és a hozam növelésével, valamint a kártevők elleni kezelésekkel kezdődtek. Régen a kenyérkészítés során áztatták, fermentálták a búzát, a korpát pedig a disznóknak adták.
Ha a glutén nem okoz panaszt – fejfájást, puffadást, hasmenést, kiütéseket, pajzsmirigyproblémákat, autoimmun betegségeket -, akkor is az a legjobb, ha csökkentjük vagy akár el is hagyjuk a lisztes ételeket. Helyettük ehetünk édesburgonyát, fehér basmati rizst, quinoát, hajdinát, kölest, esetleg burgonyát - ajánlotta az életmódtanácsadó.
