Pont azért nagyon szeretem, mert mindig újabbat és újabbat kapok az ilyen alkalmakon, az emberek is nagyon kedvesek és befogadóak – áradozik a huszonéves Bianka egy videófelvételen. Akár lelkes, akár gunyoros hangvételű beszámolókat olvasunk a Felház zenével kísért rendezvényeiről, az összkép ugyanaz: mosolygós fiatalok átszellemült arccal imádják Istent. Ahogyan az már a karizmatikus keresztény találkozókon lenni szokott.
A Felház eddigi legnagyobb szabású programsorozatára készül, vasárnaptól – az Ez az a nap! nevű kezdeményezéssel közösen – Dicsőítő Hetet szervez Budapesten. „Hisszük, hogy ahogyan egy egész héten át dicsőítjük Jézus Krisztus nevét a fővárosban, az az egész nemzetünket átformáló erővel fog hatni” – áll a meghívóban. A szervezők minden estére különleges eseményeket ígérnek a „város koncerttermeitől kezdve dunai hajókon át egészen Budapest egyik legnagyobb sportcsarnokáig”.
A Felházat hárman alapították: Ember Illés és Prekopa Donát mellett Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár. Összejöveteleiket csütörtökönként, az egyetemisták bulinapján tartották. A mottó az volt, hogy „borgőz helyett részegedj meg Isten jelenlététől”. Felekezeti hovatartozás nélkül hívtak minden fiatalt.
Ennek pontosan három éve. A Felház időközben jócskán kinőtte a fővárost, ma már sok tucat vidéki településen rendeznek Házi Felháznak nevezett helyi istendicsőítéseket.
Vallástudományi értelemben megkülönböztetünk egyházat és szektát, de a Felház egyik kategóriába sem sorolható be. Más terminológiát használva a Felház vallási mozgalomnak, méghozzá ökumenikus (felekezetközi) mozgalomnak minősül – mondta lapunknak Máté-Tóth András katolikus teológiát végzett professzor, valláskutató.
A vallási mozgalmakra az a jellemző – folytatta –, hogy hagyományos tanokat hirdetnek, erős és karizmatikus vezetőik vannak, ugyanakkor alacsony szervezettségűek, általában nincs tagnyilvántartásuk.
A Felház alapítói rendre hangsúlyozzák, hogy nem akarnak saját egyházat alapítani. Máté-Tóth András szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad. A vallási mozgalmak többféle utat bejárhatnak.
A Franciaországban létrehozott, idehaza is jól ismert Taizéi Közösség 1940-es alapítása óta megmaradt ökumenikus keresztény szerveződésnek. Az ellenpéldák közé tartozik a Hit Gyülekezete, amely keresztény imacsoportnak indult, aztán szép lassan külön felekezetté formálódott.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Felház milyen irányba halad tovább. „Valószínűleg a vezetők is nyitottak a jövőre, nem hiszem, hogy világos elképzeléseik vannak arról, milyen kifutása lesz a vallási ébredésüknek” – mondta a valláskutató. Ha a hívek körében elég sokan lesznek olyanok, akiknek a pasztorális (lelkipásztori) ellátásra való igénye túlmutat azon, amit az alkalmi imatalálkozók jelentenek, akkor a Felház esetében sem zárható ki, hogy a mozgalom a későbbiekben saját lelkészekkel működő önálló felekezetté alakul.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen kezdeményezések túlnyomó többsége egy éven belül megszűnik. Bár a Felház túljutott a kritikus időszakon, hiszen három év óta létezik, a mozgalom még mindig gyerekcipőben jár – állapította meg Máté-Tóth András.
A keresztény világban a „legerősebb mozgás” a neoprotestáns, karizmatikus közösségekben tapasztalható, ami a hívek és az új szerveződések számának növekedésében egyaránt megnyilvánul. A Felház felbukkanása mégsem feltétlenül annak bizonyítéka, hogy Magyarországon érdemben megnőtt volna a karizmatikus keresztények száma. A valláskutató szerint nálunk inkább arról lehet szó, hogy – mivel nincsenek szigorú határok – a hívek egyik közösségből a másikba vándorolnak, vagy éppen az újonnan létrehozott formációkat látogatják: annak függvényében, hol találják meg a számukra leginkább megfelelő „vallási szolgáltatást”.
A felházas mozgalomra elsősorban Orbán Gáspár személye miatt irányult kiemelt figyelem. Orbán Gáspár szívesebben nyilatkozik hitbéli kérdésekről, mint arról, hogy milyen a kapcsolata apjával, a kormányfővel. Tusványoson az Indexnek nyilatkozva annyit azért elárult: azóta, hogy találkozott Jézussal, és isteni szeretet költözött a szívébe, apjával is sokkal jobb a viszonya, sokkal jobban szereti őt.
Mihalik Angéla jogász, akinek lánya rendszeresen megfordult a Felház összejövetelein, a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy Orbán Gáspárnak is látnia kell, milyen állapotban vannak például a szociális ellátórendszerek Magyarországon. Elvárható lenne, hogy azt mondja: szeretem az édesapámat, tartom is vele a kapcsolatot, de nem vállalok a bűnével közösséget. Amúgy a jogász szerint a cél az, hogy beszippantsák és a „Fidesz-féle ideológia szolgálójává tegyék” a kisegyházak híveit.
„A fiú nem tehet arról, hogy miniszterelnök az apja, sem pedig arról, hogy úgy érzi, a Szentlélek kiválasztotta őt erre a feladatra” – említett egy másik szempontot Máté-Tóth András, akihez olyan híresztelés is eljutott, hogy a Felház a háttérből besegít majd a Fidesznek az önkormányzati kampányban. A valláskutató szerint ez egész egyszerűen „marhaság”, fake news. Méltatlannak tartja a vádat, hogy a Felházat alapító fiatalokat politikai hátsó szándékok vezérlik, és „kormánypárti brosúrákat rejtegetnek a farzsebükben”.
A politikai dimenzió szerinte kevés haszonnal jár, de sok kárt okozhat egy új keletű vallási közösség életében. A Hit Gyülekezete története látszólag cáfolja ezt, de Máté-Tóth András – bár nem kapott lehetőséget rá, hogy ebben a témában kutatásokat végezzen – hajlik rá: a politikai szerepvállalás ma már a Hit Gyülekezete fejlődésének gátjává vált.
A vallási mozgalmak főként városi környezetben lehetnek sikeresek. A fiatalok – jelentette ki Máté-Tóth András – olyan eseményeket keresnek, ahol békét és megnyugvást találnak. Semmiképpen sem arra vágynak, hogy Isten helyett pártpolitikával találkozzanak.
