A felújításig elköltöztetik a gyerekeket az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolából – lapunk úgy tudja, hogy az üresen álló térségi integrált szakképző központ termeiben oktatnak majd, amíg – az ígéretek szerint október végéig - elkészül a tető. Csütörtökre és péntekre rendkívüli tanítási szünetet rendelt el az igazgató, miután szerdán későn este felhőszakadás volt a térségben, s immár nemcsak az emeleti tantermek, de a földszintiek is eláztak. A két napos szünet azonban legfeljebb állapotfelmérésre jó, érdemi változásra nem.
Lapunk írta meg elsőként, hogy szinte háborús állapotok fogadták a tanév első tanítási napjára érkező gyereket a hét elején, s erről az egyik szülő fotókat is készített, amelyeket eljuttatott hozzánk. Az intézmény vezetője szerint az iskola állapota nem közügy, a tankerületi központ vezetője pedig azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak a napokban történt szélsőséges, nagy esőzéssel járó időjárás következtében keletkezett a belső falakon beázás.
Ám azt, hogy baj van az iskolával, eső esetén a vizet csak vödrökkel tudják úgy-ahogy felfogni, s egyre inkább ellehetetlenül az oktatás, már több, mint egy éve tudják a szülők, de – mint egyikük elmondta – „azért nem csaptak nagy palávert” mert a fenntartó beígérte a felújítást, s úgy volt, hogy a nyári szünetben végeznek is a tetőcserével. Nem így történt, s ennek állítólag egyik oka a krónikus szakemberhiány. - Kijött az ácsbrigád, molyolt egy kicsit, aztán elment, három nap múlva megint molyolt egy kicsit, aztán megint elment, és nem jött vissza hetekig - nagyjából így festette le egy intézmény-közeli forrásunk, mi történt a nyáron, felújítás helyett. Arra a kérdésünkre, hogy ha lapunkban szerdán nem hozzuk le az elrettentő állapotokat tükröző fotókat, vajon még hetekig, hónapokig az elázott falak között tanulnak-e a gyerekek, sem a tankerületi vezető sem a Klebelsberg Központ nem válaszolt.
Balogh Éva, a Pedagógusok Szakszervezete megyei vezetője szerint 2016 óta folyamatosan romlik a helyzet. Előtte, noha az oktatást akkorra már államosították, az épületek karbantartása az önkormányzatokhoz tartozott, s ők – főként az olyan tehetősebb városokban, mint Eger - igyekeztek megfelelni a feladatnak. Ezt követően azonban a fenntartás is egységesen az államhoz került, most minden nagyobb munkára közbeszerzést kell kiírni, döcögőssé vált az addig viszonylag gördülékenyen működő rendszer. Ráadásul az iskolák többségében nincs karbantartó – régen volt –, így ami a baj jelentkezésekor egy apróbb javítással még helyre hozható lenne, az a központosított rendszerben, hónapokig, olykor évekig elhalasztva a megoldást, hatalmas problémává fajul.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet elnöke szerint az egyre korosodó tanárgárda belefásult abba, hogy sem a véleményét, sem a jelzéseit nem veszik figyelembe az agyoncentralizált rendszerben, talán ezért történhetett meg, hogy az egri iskola egyetlen tanára sem látta értelmét a bili kiborításának. Ráadásul - s ezt már a konkrét ügytől elvonatkoztatva tette hozzá – a tantestületek véleményét ma már az igazgatók megválasztásánál sem veszik figyelembe, a hatalom dönt a kinevezettekről, akik aztán egyfajta vazallusként inkább a felettesüknek, és nem az iskolának vagy a szülőknek akarnak megfelelni.
Egerben a szülők egyelőre nem kaptak értesítést arról, hogy hétfőn hová kell majd vinni a gyerekeket. Úgy tudják, a rendkívüli tanítási szünet miatt kieső két napot később pótolják.
