Katowice fontos mérföldkő lehet majd a klímavédelemben. A lengyel városban véglegesítik a párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez szükséges szabályokat, miután az ENSZ októberben adja ki jelentését arról, hogy tartható-e a vállalt maximális hőmérséklet-növekedés.
A thaiföldi eseményre nem lett volna szükség akkor, ha tavaly novemberben, a 23. klímakonferencián sikerült volna konkrét eredményeket felmutatni. Bár az akkori klímacsúcsot a rendezők sikeresnek nevezték, a résztvevő csaknem kétszáz ország küldöttei mindössze abban állapodtak meg, hogy megvizsgálják a jelenlegi terveket az üvegházhatású gázok további csökkentésére.
Bangkokban a küldöttek tehát azt folytatják, amit a német városban már megkezdtek. A párizsi klímamegállapodás gyakorlatba való átültetéséhez konkrét célszámokat kell meghatározni. Ha ez sikerül, akkor minden valószínűség szerint a decemberi katowicei klímacsúcs is sikeres lesz. Ekkor egyebek mellett egységes szabályozást kell meghatározni arra, miként mérjék és adják meg az egyes tagországok a széndioxid kibocsátás mértékét.
„Jó úton járunk, de jelentősen fel kellene gyorsítani a folyamatot” – közölte a berlini szövetségi környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Szerinte ebben komoly segítséget jelenthet a bangkoki csúcstalálkozó. Mint mondta, a 2015-ös párizsi klímacsúcshoz hasonlóan ismét koalíciót alkotnak a bátrabb klímacélokat meghatározó országok.
A Greenpeace nagyon elégedetlen azzal, mennyire lassan halad a folyamat. A környezetvédelmi szervezet szóvivője, Jannes Stoppel szerint Bonnban túl csekély előrelépés történt. Sven Harmeling, a Care klímaszakértője szerint nagyobb politikai akaratra van szükség, Ha ez továbbra sem lesz meg, Katowicében sem lesz könnyű eredményeket felmutatni. Rixa Schwarz, a Germanwatch munkatársa felszólította Angela Merkel kancellárt arra, hogy Németország járjon elő jó példával és tartsa magát vállalásaihoz. Több környezetvédelmi szervezet felszólította a német kormányt, határozzon meg menetrendet a szénenergiából való kilépésre.
A 2015-ös párizsi megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest 2 Celsius-fok alatt maradjon. Az aláírók törekednek arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy "amilyen rövid időn belül csak lehet", megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. Donald Trump amerikai elnök tavaly kilépett a megállapodásból.
