Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája, az iskolákban tapasztalható állapotoknál csak az egészségügy helyzete aggasztja jobban a Publicus felmérésében megkérdezetteket: míg előbbit 19 százalék nevezte meg a legnagyobb gondnak, utóbbit 32 százalék jelölte meg. Viszont árulkodó, hogy a kormánypropaganda által folyamatosan napirenden tartott menekülthelyzetet a válaszolók csupán 7 százaléka gondolja a legsúlyosabb gondnak, a korrupció és az elvándorlás pedig 6-6 százalékot kapott.
Felelős: a kormány
Ennek fényében meglepő lehet, hogy a két és fél évvel ezelőttihez képest valamelyest javult az állami oktatási rendszer megítélése: 2016 februárjában még az emberek 29 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal, mostanra ez a szám 36 százalékra növekedett. Ebből viszont nem érdemes messzebb menő következtetéseket levonni. Az elégedettek száma ugyanis kizárólag a Fidesz szavazóinak körében haladja meg az elégedetlenkedőkét, esetükben viszont jócskán: 56 százaléknyian értékelik inkább pozitívan az iskolákban folyó munkát, szemben 24 százaléknyi kritikus kormánypárti szavazóval.
Összességében valószínű, hogy az oktatás általános megítélésének javulása annak köszönhető, hogy a nagyobb átalakítások már évekkel ezelőtt lefutottak, ráadásul a civil mozgalmak, tiltakozóakciók és demonstrációk kifáradásával a téma valamivel kevesebbet jelenik meg a médiában és a közbeszédben is. A megkérdezettek 50 százaléka szerint romlottak az utóbbi években az állapotok az állami oktatási rendszerben, és 28 százalék szerint javultak – ebben a kérdésben is messze a Fidesz szavazói a legpozitívabbak. Emellett úgy tűnik, hogy mindez csak a felszín, a kisebb részkérdésekben a megkérdezettek már sokkal kritikusabbak voltak.
Azt például teljesen tisztán látják az emberek, hogy az iskolákban történő változások és folyamatok hol dőlnek el: 53 százalék szerint egyértelműen a kormány felelős az oktatás állapotáért, maguk az iskolák és a tanárok csak 3 százalékot kaptak, a szakértelem hiánya pedig például mindössze 1-et, de semelyik másik válaszlehetőség (például az ellenzék, korábbi kormányok vagy a pénzhiány) sem kapott egy-két százaléknál többet. Vagyis az emberek számára is egyértelmű, hogy az oktatási változások nem a szakma bevonásával, hanem az ország vezetőinek íróasztalainál dőlnek el.
Leterhelt gyerekek, túl sok tudásanyag
Az utóbbi időben a legtöbb vita arról szól, hogy vajon a gyerekeknek pontosan mit és mennyit kellene tanulniuk az iskolában – a tananyag tartalma mellett a mennyisége is a figyelem középpontjába került, nem véletlenül.
Egyelőre még leginkább csak találgatni lehet, hogy az új, a napokban nyilvánosságra kerülő Nemzeti alaptanterv (NAT) vajon mennyire reformálja meg a sok tekintetben elavult tartalmakat (lásd keretes írásunkat), de az teljesen nyilvánvalóan látszik, hogy azoknak a nagy része, akiknek van erről tapasztalata, úgy gondolja: túl nagy a nyomás a diákokon. A megkérdezettek 74 százaléka szerint a gyerekek nagyon vagy inkább túlterheltek az iskolában, és csupán 13 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. Még nagyobb a különbség, ha azoknak a véleményét vizsgáljuk, akiknek jelenleg is van iskolás korú gyerekük vagy unokájuk: közülük 77 százalék látja úgy, hogy az iskolásoknak túl sokat kell „dolgozniuk”. Ez a szóhasználat pedig egyáltalán nem túlzó, a házifeladat-írással és otthoni tanulással együtt egy középiskolás ma már, ha jó jegyeket szeretne szerezni, több időt tölthet iskolához kapcsolódó elfoglaltságokkal, mint a saját szülei a munkahelyükön. Ebben a kérdésben még a Fidesz-szavazók is viszonylag határozottak: közülük 71 százalék szerint van túl sok teher a gyerekeken.
Ennek legfőbb oka a tananyag túlzsúfoltsága: az emberek 54 százaléka szerint túl sok az iskolában elsajátítandó anyag, 25 százalék szerint éppen megfelelő, 7 százalék viszont még több „tudást” tuszkolna a gyerekek fejébe. Abban viszont még ennél is kritikusabbak a megkérdezettek, hogy pontosan milyennek kellene lennie ennek – csupán 17 százalék gondolja úgy, hogy jelenleg megfelelő dolgokat tanulnak a diákok az iskolában (a Fidesz szavazóinak is csak 28 százaléka véli így), 54 százalék szerint viszont több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adni nekik.
Szabadságot a tanároknak
A pedagógusok munkaterheit szintén túlzónak gondolja a többség: összesen 66 százalék szerint nagyon vagy inkább túlterheltek, ezzel szemben csak 15 százalék gondolja úgy, hogy nincsen okuk panaszra. A kérdésre választ adhatna az a felmérés, amelyet a Századvég kutatóintézet a kormány kérésére fog elvégezni szeptemberben az ország 170 ezer pedagógusa körében. Most azonban, úgy tűnik, hogy a munkával töltött órák számánál kíváncsibbak a tanárok hírlevél-feliratkozásaira, szakszervezeti és más tagságaikra, sőt még arra is: milyen csoportoknak tagjai a Facebookon. A kutatást egyébként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, mert szerintük a tanárok heti munkaóráinak száma inkább 50, mint 40, de jelezték: egyáltalán nem erre gondoltak, amikor felvetették a felmérés ötletét. A jelek szerint a kormány gyakorlatilag a tanárok magánéletében szeretne turkálni a kérdéssorral.
Pedig már a szakmai életük is erősen túlszabályozott – a merev tananyagok és az egyre kevesebb választható tankönyv minimális mozgásteret enged nekik, hogy a gyerekek, osztályok egyedi igényeihez alkalmazkodjanak. Pedig a Publicus Intézet kutatása szerint az emberek 56 százaléka úgy gondolkodik: magasabb színvonal lenne elérhető az oktatásban, ha az iskolák és a tanárok minél önállóbban dönthetnének a tananyagról és az általuk alkalmazott módszerekről. Ezzel szemben 26 százalék helyesli a jelenlegi irányt, vagyis úgy gondolja: a központilag meghatározott, egységes tananyag és módszerek alapján oktassanak az iskolák. Emellett csupán 1 százaléknyian vannak azok, akik szerint nem ettől függ a színvonal, és további 17 százaléknak nincs véleménye a kérdésről.
A Fidesz-kormány tankönyvpolitikáját is kevesen helyeslik – 26 százalék szerint van rendben, hogy a tanárok csak korlátozott számú (a jövőben várhatóan már csak kettő) könyv közül választhatnak, 58 százalék szerint ennél több mozgásteret kellene engedni a pedagógusoknak ebben a tekintetben is. Kizárólag a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben: 41-41 százalékot kapott mindkét álláspont.
Úgy tűnik, azt is hiába sulykolja a kormánypárt már évek óta, hogy nagymértékű béremelést adott a tanároknak. A megkérdezetteknek mégis csupán 26 százaléka gondolja úgy, hogy a pedagógusok fizetése éppen megfelelő, 5 százalék szerint pedig magasabb az elvárhatónál. 40 százalék továbbra is úgy vélekedik, a pedagógusbérek az elvárható szint alatt vannak.
A mérleg ismét csak a Fidesz szavazóinál billen át: 42 százalékuk szerint pont eleget keresnek a tanárok, és csak 27 százalék szerint érdemelnének ennél többet.
A kutatásból egyértelműen kiderül: az emberek nagyobb része több szabadságot adna a tanároknak, és kevésbé terhelné le a gyerekeket, akinek több használható készséget adna az iskolákban, a hatalmas lexikális tudásanyag helyett. A Fideszkormány politikája az utóbbi két ciklusban éppen ezzel ellentétes irányba tolta az iskolákat, és a korszerű, a jövő kihívásaira is felkészítő oktatás helyett visszatérni látszik valahova a múlt század elejére. A jövő héten kezdődő, előttünk álló tanévben kiderülhet, hogy a következő ciklusban vajon ugyanezt a munkát folytatják vagy hallgatnak a hozzáértők és az érintettek szavára.
Drága iskolakezdés
Megterheli a családokat az iskolakezdés anyagilag, hiába ingyenes a tankönyv(használat) a 9. évfolyamig, mindössze a családok 1 százaléka ússza meg a gyerekek felszerelését 10 ezer forint alatt. 10-20 ezer forint közötti összeget is csupán 22 százalék költ, a szülők 24 százaléka 20 és 40 ezer forint között költ ebben az időszakban. Sokan viszont még ennél is többet kénytelenek kiadni, a 40 ezer forint feletti költség pedig könnyen összeadódik: a füzetek, tollak és más papíráru mellett a legnagyobb összeg az akár 10-20 ezer forintot is meghaladó iskolatáskára és a tornafelszerelésre, cipőre megy el. A kutatás szerint az egyházi vagy magániskolában tanuló gyerekek szülei egy kicsivel olcsóbban ússzák meg a tanévkezdést: közülük 9 százalék költ 10 ezer forintnál kevesebbet, és csak 26 százalék költségei szállnak 40 ezer forint fölé.
Jön az új NAT
Egyelőre csak meg nem erősített hírek szivárognak az új Nemzeti alaptantervről, aminek részleteit várhatóan lapzártánk után ismerteti Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a központi tanévnyitón. A héten szárnyra kelt a hír, mely szerint a jövőben – az eredeti tervek szerint már jövő szeptembertől – megszűnik az önálló fizika, kémia és biológia tantárgy az iskolákban. Ötödikben és hatodikban természetismeretet tanulnának a diákok, ezt követően hetedikben és nyolcadikban sem lennének önálló tantárgyak, hanem ezeket összevonva természettudományok néven tanulnák. Az úgynevezett Science tantárgy külföldön sok helyen jól működik, a szakemberek jelentős része is egyetért abban, hogy ezeket az ismereteket érdemes komplexen oktatni. Ugyanakkor ez a fajta átalakítás a szakképzésben már 2017-ben végbement, eddig, úgy tűnik, kevés sikerrel. Ennek legfőbb oka, hogy egyszerűen nincs az országban olyan tanár, aki mindegyik természettudományos tárgyhoz értene, és taníthatná az új komplex tantárgyat, amelynek még igazi tankönyvei, tanmenetei sincsenek. Éppen ezért a legtöbb iskolában az tanítja a természettudományt, aki éppen ráér – ha a fizikatanár megy be, fizikaóra van, és így tovább.
