A magyar külkereskedelem 2018 júniusában is jól teljesített, a KSH legfrissebb adatai szerint a kivitel volumene 8,9, a behozatalé 6,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az aktívum 1024 millió euró volt, amely 165 millió euróval több a 2017. júniusinál.
Azonban gyakran felmerül a kérdés, hogy megfelelő-e a magyar kivitel termékszerkezete, hiszen exportunk egyharmada gépjárműgyártáshoz kapcsolódik, igaz, ehhez fokozatosan felzárkózik az energetikai készülékek ipara is. Az is kedvező, hogy kivitelünk 96 százalékát az ipar állítja elő - mondta lapunk érdeklődésére Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője azonban hozzáfűzte, ha ma nulláról kellene felépíteni a magyar export szerkezetét, akkor biztos, hogy nem a jelenlegi arányokat tűzné ki célul, miután a két húzóágazat nem válságálló. A krízisek időszakában a fogyasztók ezekből a termékekből, mint a gépkocsik, a televízió vagy a mobilkészülékek, kevesebbet vásárolnak, a régit nem cserélik le. Emlékezetes - tette hozzá a szakértő, hogy 2012-ben az olyan elektronikai berendezéseket gyártó világcégek, mint például a Philips vagy a Samsung, üzemeket zárt be, munkahelyeket szüntetett meg, kapacitásukat átlagosan a korábbi egy tizedére mérsékelték. Egy újabb gazdasági válság, nagyon érzékenyen érintené az elsősorban a külpiacra termelő cégeket. Virovácz Péter ezért célszerűnek tartaná, hogy legalább az élelmiszer- és a gyógyszeripar növelje az exportját.
Az ING vezető elemzője utalt arra, hogy a KSH adatai szerint az exportáló cégek közül 2016-ban 72 ezer volt magyar tulajdonban és 8800 volt külföldi, az előbbiek kivitele 4,2 ezer milliárd forintot tett ki, utóbbiaké viszont 24,6 ezer milliárdot. Vagyis az arányuk 17 százalékot ért el. Orbán Viktor kormányfő májusban a Parlamentben tartott programismertetőjében kiadta a jelszót: a hazai tulajdonú társaságok arányát 50 százalékkal kell növelni az exportban. Virovácz Péter ennek realitásáról azt mondta, hogy teljesíthető meg nem is. Ha minden a jelenlegi állapotában marad, akkor a kitűzött cél teljesíthetetlen. Viszont, ha végre megvalósul a már számtalanszor beígért versenyképességjavítási program, akkor ez több év távlatában helyzetbe hozhatná a kis- és közepes vállalkozásokat. Az üzemméret azonban nem mindegy.
Németországban egy a hazai viszonyok között közepesnek minősülő céget jól fejlett kisvállalkozásként tartanának számon. Ha az ígéretek szerint az év végéig elfogadják az új versenyképességi programot, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy nem csak arról lehet szó, hogy a hazai cégek hirtelen elkezdenek exportálni. Ehhez ki kell alakítaniuk azt a tudást, mint - a nyelvismeret mellett - a befektetőkkel, vevőkkel való kapcsolattartást, a tárgyalási képességet, amellyel még nem rendelkeznek. A realitás azonban az, hogy a kkv-nak inkább egy termelési láncba kell bekapcsolódniuk, és nem az önálló exportálást kellene erőltetni - összegezte véleményét Virovácz Péter.
