Főként az uniós és költségvetési forrásoknak köszönhetően 15 százalékkal nőttek a beruházások 2018. második negyedévében a KSH adatai szerint, az első félév összesített teljesítménye pedig 13 százalékos lett. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint az esztendő második felében is tartható lesz a kétszámjegyű ütem, de abban is egyetértés van, hogy 2019-ben már lassulással kell számolnunk. A beruházási források között továbbra is az uniós pénzek viszik a prímet, sőt mint arra Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője felhívta a figyelmet, a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban uniós forrásból tervezett beruházásoknak eddig csupán 20 százalékáról küldött a kormány számlát Brüsszelbe, így a közösségi támogatású beruházások nagy része még a következő években valósulhat meg. Az uniós pénzek felhasználása mellett tekintélyes részt képviselnek a központi költségvetési (önkormányzati) források is.
A kormányzatról nem mondható el, hogy spórolna magán, ha közigazgatási, rendvédelmi költségekről van szó. Egyetlen esztendő alatt 70 százalékkal növekedtek az ilyen beruházások, míg a fekvőbeteg-ellátásra másfél százalékkal kevesebbet költöttek, mint tavaly az első félévben. Összehasonlításul a húzóágazatnak számító feldolgozóiparban, a kereskedelemben és az ingatlanberuházásoknál 3,2-9,7 százalékos volt ebben az időszakban a növekedés. Ugyanakkor a járműgyártással kapcsolatos beruházások idén még csak csekély mértékben növekedtek, de helyzet a második félévben biztosan változni fog, tekintettel arra, hogy a megkezdődik a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a beruházások növekedéséhez hozzájárul, hogy a jelentős belföldi és külföldi kereslet hatására sok cég bővíti a meglévő kapacitásait, valamint az is, hogy egyes társaságok a munkaerőhiány miatt új gépekkel biztosítják a termelést.
Az ingatlanfejlesztéseknek (lakás, iroda, kereskedelmi egységek) köszönhetően várhatóan idén is 1000 milliárd forint fölé csúszik az ágazat e részének egész éves beruházási teljesítménye. Ebben meghatározó szerepe lehet az otthonteremtési program keretei között felfutó lakásépítéseknek, és a 2019 végéig alkalmazható 5 százalékos, kedvezményes áfának is. A második negyedévben összességében az infrastrukturális fejlesztések és a felfutó lakásépítések 15 százalékkal növelték - éves összehasonlításban - az ágazat teljesítményét.
Az energiaipar 67 százalékos növekedéséhez számottevően hozzájárult a napelemtelepek létesítése. Szakértők szerint a 2017-től alkalmazott, 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs, amely az Európai Unióban a legalacsonyabb, vonzotta a külföldi tőkét.
Arra is Suppan Gergely hívta fel a figyelmet, hogy számos beruházás ugyan idén fejeződött be, de visszamenőleg a múlt évre számolták el, ami a tavalyi beruházási számokat érdemben felfelé módosította, így a korábban közölt 16,7, helyett 23,3 százalékkal nőtt a 2017. évi beruházások volumene. Az elemző szerint nem lenne meglepő, ha emiatt a tavalyi GDP adatokat is felfelé módosítja majd a KSH.
Kiemelkedtek a beruházások közül azok, amelyek a szállítást, illetve a raktározást érintették, ezek volumene 22 százalékkal múlta felül a múlt évit. A következő években több mintegy 4000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, ezen a területen is érdemi növekedés várható - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund. A GKI Zrt. ügyvezető igazgatója azonban úgy vélte, hogy ma még nehéz megítélni, hogy ezek mennyiben járulnak hozzá a versenyképességünk javításához. Infrastruktúra fejlesztése hasznos dolog, jó ideig a megépült utak felújítására sem kell költeni. Az azonban megfigyelhető, hogy amikor a már leromlott állagú, főként alacsonyabb rendű utakat korszerűsíteni kellene, a kelleténél kevesebb pénz áll rendelkezésre - tette hozzá.
A szakértők a jövőt illetően megjegyezték, hogy a Paks2 beruházás mindenképpen dinamizálni fogja a gazdaságot, de az építkezés hasznosságát illetően már megoszlanak a vélemények.
