Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen dühös, a másikon boldog arckifejezéssel. A kecskéket beengedték a területre, ahol aztán szabadon járkálhattak. A kutatók szerint a kecskék határozottan előnyben részesítették a mosolygós arcot: először azt közelítették meg, és csak utána vettek tudomást a dühös arcot ábrázoló fotóról. Emellett több ideig vizsgálgatták az orrukkal a mosolygós képet.
A boldog arckifejezés előnyben részesítése azonban csak addig volt kiugró, amíg a boldog fotókat a jobb oldalra helyezték. Amikor átkerültek a bal oldalra, a kecskék semelyik kép irányába sem mutattak jelentős érdeklődést. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy több más állathoz hasonlóan a kecskék is az agyuk egyik felét használják az információ feldolgozására. Lehetséges, hogy a bal agyféltekéjük dolgozza fel a pozitív érzelmeket vagy a jobb agyféltekéjük játszik közre a dühös arckifejezések elkerülésében.
McElligott szerint a tanulmányuk fontos eredményekkel bír a jószágokkal és egyéb állatokkal való kapcsolatteremtésre vonatkozóan, mivel azt sugallja, hogy az emberi érzelmek felismerésének képessége nemcsak a háziállatokra korlátozódik, hanem sokkal elterjedtebb lehet az állatvilágban.
A szakember szerint az eredmények új utakat nyithatnak a háziasított állatok "érzelmi intelligenciájának" jobb megértéséhez. A tanulmány segíthet továbbá az állatok jólétének javításában is.
