Nagyjából két évvel ezelőtt indult útjára az űrszonda, de csak augusztus közepén került látótávolságba úti céljától. Az első öt képet augusztus 17-én készítette 2,18 millió kilométerre a mintegy 500 méter átmérőjű égitesttől - mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója pénteken.
A tervek szerint az OSIRIS-REx az év utolsó napján áll a Bennu körüli pályára, ezután felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni. A napenergiával működő űreszköz 2020 júliusában fogja három másodpercre megközelíteni az aszteroida felszínét, és egy robotkar segítségével megpróbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni.
Az űrszonda 2021 márciusában hagyja el a Bennu térségét, hogy 2023 szeptemberében a kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatérjen a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék a naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását.
A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal. Az 500 méter átmérőjű Bennu kisbolygó minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.
