Felpörög a személyi kölcsönök piaca augusztusban és szeptemberben, számos család ugyanis kisebb-nagyobb kölcsönöket vesz fel, hogy finanszírozni tudja az iskolakezdés költségeit. A több tízezer forintba kerülő tanszerek, a nyáron kinőtt ruhák és cipők megvásárlásán túl a nagyobb gyerekeknek albérletet is kell keresni, amelyért több havi kauciót kell letenni. Az elmúlt években a május-júliusi időszak személyihitel kihelyezéseinél akár 12 százalékkal is magasabb volt az augusztus-októberi mennyiség: 2015. május-júliusában például mintegy 34 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, augusztus-októberben viszont már 38 milliárdot.
Azóta a személyi kölcsönök még népszerűbbek lettek, hiszen a kamatok rekord alacsonyak, ingatlanfedezet nem szükséges, az elbírálás kevés adminisztrációt és időt vesz igénybe, a kamatozás többnyire fix. Így tavaly már egyaránt erős volt a két időszak 88, illetve 86 milliárd forinttal. Valószínűleg az idén sem törik majd meg a lendület, és akár a májusi közel 44 milliárd forintos rekord is megdőlhet szeptemberben – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője.
A bankok visszajelzései alapján a legtöbb ügyfél ebben az időszakban tanszerek, bútorok, műszaki cikkek – például laptop vagy mobiltelefon a gyereknek - vásárlására veszi fel a kölcsönt, de költenek a megszokott hitelcélokra is, mint lakásfelújítás, vagy autóvásárlás. Veres Patrik megjegyezte: éppen a megnövekedett ősz eleji kiadások miatt vesznek fel nagyobb összeget az ügyfelek, amiből egyaránt finanszírozható a tanszer és más egyéb is, amire a családnak szüksége van. Egy korábbi felmérés szerint a lakosság harmada számít ebben az időszakban jelentősebb kiadásra, amelyet közel 20 százalék fedezne hitelből. A Bank360 statisztikái szerint ilyenkor általában 1-1,5 millió forint körüli személyi kölcsönöket vesznek fel az ügyfelek.
A tanévkezdés költségeinek kigazdálkodása különösen a vidéki családok számára okoz nehézséget, hiszen főként ott jelentkezik előbb-utóbb az a probléma, hogy helyi lehetőség híján másik településre kell küldeni iskolába a gyereket. A napi ingázás, a kollégium, vagy az albérlet költsége pedig alaposan megterheli a családok pénztárcáját, holott épp a kisebb vidéki településeken élők tudnak a legkevésbé ilyesmire félretenni. A falvakban élők mintegy kétharmadának a jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot: azaz ők belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda nemrégiben publikált közös felmérése szerint ez egyébként a magyar társadalom felére igaz: csaknem 5,5 millió ember lényegében egyik napról a másikra él, nincs semmilyen tartaléka.
A munkavállalók ugyan a szakszervezetektől is kapnak segítséget a tanévkezdéshez, ám sokszor ez sem elég. A Vasas Szakszervezetnél a tagok fele kér megalapozottan iskolakezdési támogatást, tehát jövedelmük alapján ennyien valóban rászorulnak a segítségre – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezet alelnökétől. Sokan emellett még hitelt is kénytelenek fölvenni; a költségek kigazdálkodása főként a középiskolába vagy felsőoktatásba járó diákok szüleinek okoz gondot. Egy albérlet több havi kauciója például már olyan kiadás, amit sokszor csak hitelből tudnak fedezni a családok - magyarázza az érdekvédő.
A szakszervezet ezért évek óta a tanévkezdésre időzítve egy pénzintézettel kötött megállapodás értelmében kedvezményes hitellehetőséget kínál tagjai számára, amelyet a tagok ki is használnak. László Zoltán azonban jobban szeretné, ha a magyar munkavállalók annyit keresnének, hogy egy fogszabályzó elkészíttetése vagy az iskolakezdés miatt ne kelljen hónapokra eladósítaniuk magukat. Megjegyezte: jó volna például változtatni azon a gyakorlaton, amely szerint számos cég a jelenléthez köt bizonyos juttatásokat. A havi 20 ezer forintra is rúgó jelenléti bónuszt már egy nap alatt elveszítheti az az édesanya, aki otthon marad beteg gyerekével, pedig arra a pénzre nagy szükség volna az iskolakezdéskor.
Egyre kevésbé éri meg a cégeknek, hogy utalvány formájában iskolakezdési támogatást adjanak dolgozóiknak, a kormány ugyanis az utóbbi években folyamatosan csökkentette ennek adókedvezményét, jövőre pedig teljesen meg is szünteti. Két évvel ezelőtt még 34,51 százalékos adóteher mellett adhatták a cégek dolgozóiknak az iskolakezdési utalványt, 2017-re ez 43,66 százalékra nőtt, az idén pedig – az egyéb adóváltozások miatt – 40,71 százalékos adót kell fizetniük utána.
Jövőre viszont az iskolakezdési támogatás is úgy adózik, mint a bér, vagyis nem lesz többé értelme utalvány formájában nyújtani. Pláne, hogy annak adminisztrációs terhe is van: nyilatkozatot kell kérni a dolgozótól, hogy családi pótlékra jogosult, gyermeke pedig iskolába jár. Az iskolakezdési utalványokat ráadásul nem is lehet akármire elkölteni: csak tankönyvek, taneszközök, illetve ruházat vásárolható belőle. Egy ajándék- vagy egy Erzsébet-utalvány kiadásához viszont nem kell igazolás, és többféle módon is el lehet költeni, ezért amióta az adóvonzatuk azonos az iskolakezdési utalványokéval, a tanévkezdéskor valamilyen támogatást nyújtó munkáltatók nagyjából fele már inkább ebben a formában segíti dolgozóit – magyarázza Fata László cafeteria szakértő.
A cégek most többnyire 10-20 ezer forintot adnak iskolakezdésre az érintett dolgozóknak. Ez igen népszerű cafeteriaelemnek számít, és a cafeteriát nyújtó cégek csaknem felénél az egyre kedvezőtlenebb adófeltételek ellenére még 2017-ben is megtalálható volt a kínálatban. Miután azonban jövőre a bérrel azonosan adózik az iskolakezdési támogatás és a többi utalvány is, valószínű, hogy a cégek - ha továbbra is adnak majd ilyen támogatást -, ezt inkább bér formájában fogják kifizetni – véli Fata László. Ezzel azonban többezer forintot veszítenek az érintett dolgozók, mivel a munkavállalói és a munkaadói adóterheket összeszámolva a mostani 40,71 százalék helyett 81,95 százalékos adót kell majd fizetni a támogatás után. Ez azt jelenti, hogy egy 20 ezer forintos iskolakezdési támogatásra ezentúl 6 700 forint adót kell fizetnie a munkavállalónak, így csak 13 300 forint marad a zsebében.
Fata László azt mondja: a cafeteria-keretben a volument tekintve ugyan nem tesz ki a jelentős hányadot az iskolakezdési támogatás, hiszen csupán egy évben egyszer nyújtott kisebb összegről van szó, a családoknak azonban komoly segítséget jelent. Ráadásul ezzel a munkaadók eddig egy bizonyos célt, a gyerekek iskoláztatását tudták támogatni. Ha viszont az utalvány bérré alakul, azaz bármire elkölthető lesz, akkor egyrészt e célzott jellegét elveszíti, másrészt idővel teljesen el is sikkadhat.
