Ez egy ötvenmilliós csoda – foglalja össze véleményét Horváth Martin az Axiál Kft. munkatársa, miután – szoros felügyelete mellett – a cég Hódmezőrület elnevezésű szombati traktorostoborzóján vezethettünk egy Fendt típusú, 165 lóerős masinát. Amelyet kétségkívül a vártnál sokkal könnyebb, szinte légies irányítani, bár külső szemtanúk szerint eközben a hatalmas hátsó kerekek hatalmas port felverve szinte felszántották az ugart. Pedig kormány helyett akár többfunkciós dzsojsztikkal is vezethettük volna a monstrumot.
Magunkból kiindulva önkéntelenül is azt mormoltuk, hogy ezzel akár egy belvárosi jampi is elpendlizik valahogy. Ám Hentz Károly, a gödöllői Szent István Egyetem hatalmas oldtimertraktor-armadát felvonultató Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának igazgatója határozottan cáfol. A munkamenetek beállításakor vagy a lehetséges gondok felismerése-megelőzése végett ugyanis ma már a korábbiaknál is jóval fejlettebb tudás szükséges. Míg egy évszázada a traktorvezető minden alkatrészhez értett, harminc éve a ranglétra szakmunkásból, technikusból, üzemmérnökből és a fejlesztést-tervezést végző gépészmérnökből állt, addig ez most két csoportra oszlik: az első szint a felhasználói, akinek tudása a szakközépiskolaitól akár a gépésztechnikusig terjedhet; a gépészmérnök viszont már csak egyes részterületekkel foglalkozik behatóan.
Az elmúlt öt év során a mezőgazdaság legnagyobb gondjának az időjárás és a piacok helyett a munkaerőhiány számított – adja meg az amúgy fesztiválhangulatú esemény alaphangját Juhász Anikó, a mezőgazdaságért felelős államtitkár agrárgazdaságért felelős helyettese. A legnagyobb hazai szakgépkereskedőnek számító Axiál korábbi közleménye hasonlóképp borús képet fest. Umenhoffer Péter marketingigazgató, a harmadik éve megtartott esemény ötletgazdája szerint, míg a piac évi 5 ezer traktorhoz értő végzőst igényel, addig az iskolapadból csak körülbelül 500-an kerülnek ki. A közvélemény a szakmát olajosnak, elavultnak, alantasnak tartja, sok fizikai munkával, alacsony fizetéssel. A szektor elöregedett, az iskolázottsági átlagszint alacsony, a kezelők gyakorta hibásan használják és tönkreteszik az új gépeket. Még akkor is legalább 20 évbe telik a munkaerőhiány lefaragása, ha most sikerül a fiatalokat „megszólítani” - véli a szakember.
Az Axiál tulajdonosa, Harsányi Zsolt egy árnyalattal pozitívabb. Kétségtelennek nevezi az elvándorlást mind a szakmától, mind az országból, de szerinte ez akár ilyen eseményekkel is fékezhető. Az elmúlt két év során már emelkedő jelentkezőszámot lát. Egy mezőgazdasági gépész kezdő havi fizetése már nettó 250 ezer körül jár. A gödöllői egyetemmel együttműködésben eddig 38 gépészmérnök érkezett hozzájuk, akik többsége máig munkatársuk.
A fesztiválon tartották a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) Éld át igazából! – Legyél Te is mezőgépész! játékának utolsó fordulóját, aminek során időre kellett ekét, traktort szerelni, karbantartani és irányítani. A második helyezett az Agrárminisztérium jánoshalmi központú Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központja, Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma (AM ASZK) következő tanévben végző osztálya. Tanulójuk, Kollár Benedek az érettségi után technikusi vizsgát tenne, majd irány Gödöllő és a gépészmérnöki szakma, amivel lajosmizsei családi tehenészetüket irányítaná. Iskolájukban jóval többen járnak - a korábbi szakmunkásképzőnek megfelelő, érettségit nem adó - szakközépbe, mint az ő szakgimnáziumi osztályába. Míg előbbi megtelt, hozzájuk néhányan talán még befértek volna. Becslése szerint a végzősök ötöde távozik külföldre – Ausztriába, Németországba -, de nem elsősorban a megtakarítások, hanem a nívósabb élet- és munkakörülmények miatt.
Némiképp másképp látja helyzetet tanáruk, Juhász Zoltán. Arra a kérdésünkre, hogy intézményük alkalmas-e nagyságrendekkel több diák kitanítására, úgy véli: már most teljes a teltház. Néha már a pincébe kényszerülnek. Igaz, néhány éve kaptak ígéretet emeletráépítésre. Így viszont alkalmuk adódik a felvételizők szűrésére is. Úgy véli, országos szinten a félszáznál több traktoros kerülhet a piacra. A munkaerőhiány se egyértelmű: a friss végzősök jó része ugyanis 2-3 évig nem talál munkát. A gazdaságok valójában a gyakorlatlan fiataloktól ódzkodnak, és inkább a tapasztaltabbakat ösztönzik az új informatikai ismeretek elsajátítására - véli. Egy végzős nagy valószínűséggel nem ért behatóan az adott gép kezeléséhez: eme tudással már leendő munkahelye vértezi fel. Az Axiál mellett a Rennert is megemlítve Juhász Zoltán kiemelten fontosnak tartja a szakmai gyakorlatokat biztosító cégeket, de ezek egyelőre csak részben tehermentesítik a – kevéssé korszerű eszközökkel felszerelt – iskolákat. Sőt, az utóbbi évek szigorításaival éppenséggel jelentősen szűkült a szakmai gyakorlat biztosítására jogosultak köre. Tanulói jó részéről úgy véli: az iskolát kevéssé kedvelik, de a munkát annál inkább.
A Hódmezőrületen felvonult több tucat – akár közel száz éves, részben magyar mérnökök találékonyságát dicsérő - oldtimer traktor is. De láthattunk működő repülőgépmotort és több mint száz éves, gőzgép-meghajtású cséplőgépet is. Az Axiál résztulajdonában lévő Hód-Mezőgazda telephelyén egy driftpályát is kialakítottak, ahol ezer forintért bárki beülhetett a rémisztően farolgató autókba. Az ebből származó – az Axiál által kiegészített – bevételből eszközöket vásárolnak a versenygyőztes traktorandusz-palántáknak.
