Amennyire ódzkodtak tőle 2013-ban, annyira hozzászoktak, mi több, megkedvelték a járásokat a vidéki kisvárosokban, falvakban. Ezért is ijesztő a búvópatakszerűen felbukkanó hír, miszerint a kormány a járások megnyirbálására, itt-ott megszüntetésére készül, s a közszféra tervezett létszámleépítése ezeket a hivatalokat is érinti majd. Az érintettek a maguk módján igyekeznek ellenállni vagy legalábbis kifejezni az ellenérzésüket. A fideszes polgármester vezette Cigándon például augusztus 20-án nemcsak az államalapítást és az új kenyeret, hanem a cigándi járás megalakulásának ötéves évfordulóját is látványos külsőségek közepette ünnepelték, s az eseményre meghívták a közeli Hercegkút szülöttét, Stumpf István alkotmánybírót is. A térség polgármesterei pedig egy emberként álltak a színpadra, így is demonstrálva a járáshoz való tartozásukat.
Oláh Krisztián, a település kormánypárti polgármestere azt mondta a Népszavának: ellentmondó hírek érkeznek hozzájuk, van, aki az eddigi járási hivatali rendszer teljes átalakítását rebesgeti, mások „csak” átszervezésekről beszélnek. Ők ez utóbbinak sem örülnének – mondta –, mert a vidéki hivatalok jelenleg is létszámhiánnyal küzdenek, s az eddiginél kevesebb emberrel egyszerűen nem tudnák elvégzeni a feladatukat. Csak a cigándi járás 15 település és az ott élő 17 ezer ember ügyes-bajos dolgait intézi.
- Errefelé sok a szegény, a hátrányos helyzetű, a munkanélküliség közelíti a húsz százalékot: ilyen környezetben már az is érvágás, ha plusz tíz kilométert kell utazni a munkaügyi kirendeltségre, nemhogy ötvenet-hatvanat – mondta.
A legtöbb itteni polgármester egyetértett Oláh Krisztiánnal. Volt, aki azt mondta lapunknak: a Bodrogköz az ország legszegényebb kistérsége, ha itt bezárnak egy ilyen hivatalt, az azt jelenti, hogy az állam egyszerűen lemond erről a vidéktől, s nemhogy lélegeztetőgépre teszi az itt élőket, hanem még a levegőt is elzárja előlük. Ám akadt olyan is, aki szerint „nem dőlne össze a világ”, legfeljebb néhány addigi hivatalvezetőből kirendeltségvezető lenne, néhány főosztályvezető pedig lefokozódna az összevonásokkal.
A fontos ügyeket ugyanis még mindig helyben, a polgármesteri hivatalokban intézik, ez legfeljebb akkor változna, ha az állam ezt az intézményrendszert is drasztikusan leépítené – amiről egyébként szintén felbukkannak hírek.
– Kevés elhibázottabb döntést tudok elképzelni, mint a járások vagy legalábbis egyes járások, illetve járási hivatalok megszüntetését – jegyezte meg egy somogyi kistelepülés polgármestere. – Egy falu életében a járás a kapocs az államhoz, ez az a szint, amelyen be tud csatlakozni a rendszerhez. Az itt élőknek pedig a mindennapjait határozza meg, hiszen például a munkaügyi hivatal vagy a földhivatal kirendeltségével állnak kapcsolatban. A faluvezető hozzátette, vidéki szinten az állami operatív munka a járásokban zajlik, ha már spórolni akar az állam, sokkal inkább a teljesen funkciótlan, csak reprezentatív szerepet játszó megyéket kellene leépíteni, megszüntetni.
– Ha csak a közszféra beharangozott létszámleépítése miatt nyúlnának a járásokhoz, egyértelmű, az illetékesek megint fordítva ülnek a lovon – mondta a polgármester. – Ismét kiderülne, a vidék, az itt élőemberek szimpla statisztikai adatok a kormányzat számára, s a minisztériumokban senkit sem érdekel a falvak életminősége. Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint nagyjából akkora szükség van a jelenlegi járási rendszerre, mint családban a gyerekekre.
– A leépítés helyett sokkal inkább még több tartalommal kellene megtölteni – jelentette ki. – Egy kistelepülésnek annál jobb ugyanis, minél több funkciót kap a járás, hiszen azt jelenti, helyben, de legalábbis belátható távolságban vezényelheti le az ember az életét. Az információáramlás, az ügyintézés olyan területek, melyeket minél közelebb kellene vinni az emberekhez, nem pedig központosítani egy távoli helyen, akár csak anyagi megfontolásokból is.
Egy zalai faluvezető szerint éppen elég baj, hogy az elmúlt években rengeteg feladatot elvontak a körjegyzőségektől, s ezek átkerültek a járásokhoz, bizonyos területeket viszont értelmetlenség lenne ennél magasabb szintre emelni.
– A megyéknél nincs semmiféle hatalom, afféle káderfektető, szó szerint műintézmények – állította –, s nincs is meg az apparátus, hogy átvegyen funkciókat a járásoktól. A megyei kormányhivatalok pedig már így is igazi vízfejek, az operatív munka helyett jobbára csak az ellenőrzésre van energiájuk, ráadásul, mivel nincsenek ott a „terepen”, a helyi dolgokra nincs is rálátásuk.
Egy baranyai polgármester szerint egy ilyen irányú, újabb közigazgatási átszervezésnek a kistelepülések lennének a nagy vesztesei, ám az értelmét racionálisan senki sem tudná megmagyarázni.
– A 2010-es kormányváltás óta, ha nem is tökéletesen, de kialakult az új rendszer – jegyezte meg. – Most megint fenekestől felfordítanának mindent a leépítésracionalizálás jegyében, persze nem fentről, a minisztériumokból kezdve, hanem egy nagy kaszacsapással végigsuhintva az országon. Aztán persze később belátják, hogy a helyi ügyintézéshez is kell valamilyen állami szint, s akkor majd jön a fejvakargatás, hogy mi legyen, mert a korábbi állapotot ciki visszaállítani. Megszívja majd mindenki, egyedül a pecsétfaragók járnak majd jól: tele lesznek megrendeléssel…
Megkerestük a Belügyminisztériumot, valóban van-e alapja a járási hivatali rendszer átalakítására vonatkozó híreknek. Meglepetésünkre azt közölték, hogy ez ügyben a Miniszterelnökség illetékes. Innen azt a választ kaptuk, hogy cáfoljuk a hírt, semmilyen alapja nincs. – A járási rendszer általunk történt helyreállítását a kormány nagy előrelépésnek tartja, ezért semmiképpen sem kívánjuk megszüntetni azt. Annak felülvizsgálata zajlik, hogy az egyes járások területeinek kialakítása az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfelelő-e vagy indokolt-e a változtatás. A kérdésben eddig semmilyen döntés nem született
– írták.
Néhány, lapunknak nyilatkozó polgármesterrel is megosztottuk a hivatalos választ. Nem nyugodtak meg.
