A Hans Pretzsch professzor vezette kutatócsoport több száz fa anyagmintáit vizsgálta, és elemezte 30 ezer fa minden egyes évgyűrűjét a legújabb, úgynevezett LIGNOSTATION technológiával.
A famintákat a legöregebb, mintegy 150 éves európai kísérleti erdőparcellákból vették a szakemberek, olyan mindennapos európai fajoktól, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk. Miden egyes erdőparcella és fa történelmét részletesen ismerjük - tette hozzá Pretzsch.
Az 1870-es évektől a napjainkig vett fa anyagminták kombinációjával és az új technológiával a kutatócsoport képes volt kimutatni, hogy a megfigyelések kezdete óta a fák könnyebbekké váltak, 1900 óta 8-12 százalékkal. Ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése felgyorsult 29-100 százalékkal.
Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban. A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség fontos az élő növény esetében is, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben - írta az MTI szakemberek magyarázata alapján.
A felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni. A Forest Ecology and Management folyóiratban megjelent tanulmányukban a növekedés felgyorsulásának okát a szakemberek a globális felmelegedéssel és a vegetációs időszak meghosszabbodásával magyarázzák. De a mezőgazdaság, a közlekedés és az ipar nitrogén-kibocsátása is szerepet játszik benne.
