menekült;Iványi Gábor;tranzitzóna;

Teljesen letakarták az ablakokat

- Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 

Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.

- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.

A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek.

Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője hétfőn megpróbált enyhíteni a menekültek szenvedésein és ételt vitt az éhezőknek. A tranzitzónában azonban nem engedték be, arra hivatkoztak ugyanis, hogy nincs engedélye. Lapunk információi szerint Iványi Gáborék előzőleg megpróbáltak írásban engedélyt kérni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól, ám ezt nem kapták meg.

A hatóság nem indokolta meg, hogy miért tagadják meg a belépést, azt azonban megjegyezték: miután nem adták meg az engedélyt "ebből a célból (tehát az élelemosztás miatt - a szerk) ne utazzanak le Magyarország déli határához". Iványi Gábor egyébként arra kérte a kormány- és ellenzéki pártokat, hogy hozzájuk hasonlóan menjenek le a határra és vigyenek ételt az éhezőknek.

Lapunk érdeklődésére, miszerint a politikai szervezetek terveznek-e hasonló akciót, csak a Jobbik válaszolt. A párt jelezte, hogy saját szeretetszolgálatot működtetnek, de az csak belföldi embereknek segít.

Még intézményfenntartóként sincs automatikusan joga bezáratni szakokat - emlékeztet az Eötvös Károly Intézet. Az ELTE is több száz éves európai hagyományokat vesz semmibe, ha a helyzetet elfogadja.