Az egész évre tervezett hiány 109 százalékát sikerült július végére előállítani: így a "központi költségvetés" az első hét hónapban 1491 milliárd forint deficittel zárt, közölte a Pénzügyminisztérium. Igaz, a tárca ettől nem ideges, és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol - ami kevesebb mint 950 milliárd. A két szám között feszülő mintegy 540 milliárd forintos ellentmondás feloldása az, hogy a kormány megelőlegezi az uniós pályázatok nyerteseinek a támogatást, így elszállt a hiány, de az év harmadik harmadában, amikor befutnak az európai közösségtől érkező pénzek, helyre áll az egyensúly.
Ami a gazdasági növekedést illeti, a Pénzügyminisztérium kitartóan négy százalékkal kalkulál, azaz 1560 milliárd forintos nemzetiössztermék-bővülést vár.
Megjegyzendő, a kincsári optimizmust indokolja, hogy szépen híznak a bevétlek: az idei első hét hónapban a 10 720,7 milliárd forint bevételt ért el, ami az előző év azonos időszakához képest 637,1 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal volt magasabb. Üröm az örömben, hogy ezt a többletet az emberek fizetik be. Részben az érdemben érezhető infláció miatt jelentősen több folyt be forgalmi adóból (259 milliárd forinttal), illetve a személyi jövedelemadót is többet fizettek a polgárok, (összesen 149 milliárddal), valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból is több folyt be (137 milliárd forint) bevételek, emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek a költségvetési szervek bevételei is.
(Miközben az emberekre kivetett sarcból egyre többet kaszál a költségvetés, a cégeket kevéssé vágja meg: az elsősorban a multiknak kedvező adószabály-változások miatt a bevételek közül a társasági adóból az év első hét hónapjában 108,1 milliárd forint érkezett a büdzsébe, ami az előző év azonos időszakától 157,8 milliárd forinttal maradt el.
3,9 milliárdal
