;

alma;tüntetés;

- Ismét tüntettek az almatermelők Szabolcsban

A Vásárosnamény határánál lévő üzemnél és Anarcson is több száz gazda jelent meg.

Félpályás útlezárással, tüntetésekkel tiltakoznak az almatermelők az ipari alma alacsony felvásárlási ára miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban és Anarcson kedden – írja az MTI.

A Vásárosnamény határában lévő feldolgozóüzemnél több mint háromszáz gazda jelent meg, akik – rendőri biztosítás mellett – 30-40 traktort és munkagépet állítottak ki az üzem mellett vezető 41-es főút egyik oldalára. A termelők többsége az osztrák tulajdonú Austria Juice Kft. telephelye előtt demonstrál azt kérve a társaság vezetésétől, hogy legalább 25 forintra emeljék fel az ipari alma jelenleg 13 forinton álló kilogrammonkénti átvételi árát.

„Megalázó” átvételi ár

A tüntetésen Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a gazdák előtt megtartott beszédében hangsúlyozta, hogy „kartellgyanú” merül fel az almaügyben, mivel az átvételi árakról egy hónappal ezelőtt sem volt hajlandó egyetlen feldolgozó sem egyeztetni a gazdákkal.

Lengyelországban kilogrammonként 25 forintért veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, amiért Ausztriában és Németországban 8 és 12 eurocent közötti összeget fizetnek a gazdáknak, ezt pedig az itteni feldolgozóipari cég vezetőinek is tudniuk kell – jelezte az Országgyűlés alelnöki tisztségét is betöltő politikus. Kiemelte, hogy a magyar gazdák nem fizethetik ki a külföldi gazdák ipari almájának felárát, „mert egyelőre úgy néz ki”, hogy amit a magyar termelőktől elvesznek, azt adják oda az osztrák és német gazdáknak.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a termelők jóval az önköltségi ár alatt, lényegében ingyen szállítsák be a gyümölcsöt a feldolgozókba. Jakab István közölte: az első lépés ez ellen a demonstráció, a második pedig a gazdavezetők és az agrártárca közötti érdemi egyeztetés megindítása lesz.

„A minisztérium jelezte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák megfelelő árat érjenek el, a hatóságok kezében lévő összes eszközzel pedig élni akarunk” – jelentette ki Jakab István. Úgy véli, hosszabb távon a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozása lenne megoldás a Magyarországon termelt valamennyi gyümölcs tisztességes áron történő értékesítésre.

A gazdák közül többen azt mondták az MTI-nek, hogy a világpiaci ár nem indokolja az irreálisan alacsony, „megalázó” átvételi árat. Valamennyi megkérdezett gazda egyetértett abban, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron továbbra sem szállítanak be almát a feldolgozóba.

A beszédek után egy leponyvázott, léalmát szállító teherautó hajtott be a feldolgozóüzembe, a gazdák kiabálása és méltatlankodása után a teherautó visszafordult és elhagyta a területet. 

Anarcson is tüntettek

A Magosz közleményében azt írta, az Austria Juice jelezte a termelők felé, hogy cégüknél jelenleg is zajlik a piaci folyamatok elemzése, ezért vezetőik legközelebb szerdán délelőtt tudnak ismét tárgyalóasztalhoz ülni a megyei gazdakör képviselőivel.

A másik, Anarcson tartott demonstráció helyszínén körülbelül kétszáz gazda tüntetett az Austria Juice helyi feldolgozóüzeme előtt.

Nem született megállapodásA Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) múlt héten közölte, hogy újabb egyeztetés zárult megállapodás nélkül a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel. A megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Korábbi közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár. Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják. Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól. 

Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.