Nyolc nagyszabású tanulmányt fésültek össze a kutatók, és arra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében szénhidrátnak igenis lenni kell - csak éppen mérsékelt mennyiségben. Az étrend teljes kalóriamennyiségét nézve akkor van baj, ha 40 százaléknyi szénhidrátnál kisebb vagy a 70 százaléknyinál nagyobb az arány. A következmény pedig az, hogy megugrik a korai halálozás kockázata.
Ugyanakkor nem minden szénhidrátban szegény étrend egyforma. Azoknak, akik szénhidrát helyett több húst - bárányt, baromfit, marhahúst -, vajat, sajtot és zsírt fogyasztanak, nagyobb a halálozási kockázata, mint azoknak, akik fehérje- és zsírszükségletüket olyan növényi alapú élelmiszerekből nyerik, mint az avokádó, a diófélék és a hüvelyesek. Emlékeztetőül: az olyan népszerű súlycsökkentő diéták, mint az Atkins és a Dukan jelentős mennyiségű húsfélét tartalmaznak.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, húsokban gazdag, szénhidrátban szegény étrend megrövidítheti az élettartamot, ezért kerülendő. Ehelyett ha valaki kevés szénhidrátot vinne be, akkor növényi alapú zsírokban és fehérjékben erősítsen - így hosszú, egészséges öregkorra számíthat.
A harvardi kardiológus és táplálkozás-szakértő Sara Seidelmann a The Guardian brit napilapnak elmondta:
Hozzátette: miközben az étkezés előkelő helyet foglal el mindenkinél, elég nagy a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene enni.
Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet a magas szénhidráttartalmúval direkt módon nem lehet összehasonlítani, mivel ahhoz hosszú évekig tartó vizsgálatra lenne szükség, és az emberek hosszú ideig nem tudják magukat egyfajta étrendhez kötni.
A kutatók ezért több mint 15 ezer 400, 45 és 64 év közötti embert vizsgáltak. A résztvevők négy különböző társadalmi-gazdasági hátterű, amerikai közösségből származtak. Kérdőíveken válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre két alkalommal az adatfelvételek között hat év telt el. Egészségi állapotukat 25 éven át figyelték meg, és az eredményeket esetleg befolyásoló körülményeket, mint a dohányzás, jövedelem és cukorbetegség is figyelembe vették.
Az eredményeket hozzáadták a világ más tájain végzett hét további megfigyeléses tanulmány adataihoz, így már összesen több mint 430 ezer ember adatait elemezhették.
Megállapították, hogy azok az 50 évesek, akik mérsékelt mennyiségű szénhidrátot fogyasztottak, és az energiabevitelük fele szénhidrátból állt, további 33 évre számíthattak, ami négy évvel hosszabb volt azokénál, akik szénhidrátban szegény étrenden éltek, és egy évvel hosszabb azokénál, akik magas szénhidráttartalmú ételeket ettek.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a tanulmány természete miatt nem bizonyíthatóak az okok és hatások. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a nyugati típusú étrenden élők, akik nagyon kevés szénhidrátot esznek, gyakran fogyasztanak kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, és esznek több állati fehérjét és zsírt. Ezek az állati termékek pedig gyulladásokat idézhetnek elő, gyorsítják a biológiai öregedést, az oxidatív stresszt, és hozzájárulhatnak az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.
A magas szénhidrátfogyasztás gyakori Ázsiában és a szegényebb országokban, ahol például sok fehér rizst fogyasztanak. Ezek hozzájárulnak a krónikusan magas glikémiás terheléshez és az anyagcsere romlásához.
Walter Willett, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem T. H. Chan Közegészségügyi Iskolájának epidemiológus és táplálkozás professzora szerint a túl sok és a túl kevés szénhidrátbevitel is káros lehet, de leginkább az számít, hogy milyen típusú zsírt, proteint és szénhidrátot fogyasztunk. Seidelmann hozzátette: a szénhidrátban szegény diéta, ami általában húsalapú, azért népszerű, mert rövid távon jól működik. A kutató azonban leszögezte: minél több növényi alapú ételt fogyasztunk, annál alacsonyabb a korai halálozás kockázata.
