A „Gazeta Bucurestilor" jassyi tudósítója — így jelentik Bukarestből — részletes tudósítást közöl a Catarau-féle esetről, amely a Miklóssy debreceni püspök ellen elkövetett merénylettel kapcsolatosan nagy föltűnést keltett a világháború előtt.
A tudósításból kétségtelenül bebizonyult, hogy Catarau a merénylet után az akkori Bratianu-kormány különös védelmét élvezte és a román kormány gondoskodott arról, hogy miután Czernin gróf akkori nagykövetünknek hamis tényállást bizonyított az esetről, megszöktesse a merénylőt Romániából. A tudósító a közlemény hitelességéért megszólaltatja Jonescu volt kereskedelmi attasét, aki akkoriban Egyiptomiján tartózkodott és fontos szerepet játszott a merénylet ügyében.
Jonescu hivatkozik a hivatalos titoktartásra, amely megtiltja neki, hogy akkori szerepéről és az egész esetről bővebben nyilatkozzék, mégis beismeri, hogy Cataraut 1914 elején megismerte Egyiptomban. A kormány bizonyos magatartást irt elő ebben az ügyben az attasé számára, amelyet ő, mint hivatalnok természetesen követni volt köteles. Elmondta azt is, hogy Catarauval a világháború kitörése után találkozott Bukarestben, ahol elhagyták mindazok, akik fölbujtották a debreceni merénylet elkövetésére. A tudósító ezután még a következőket állapítja meg:
Catarau 1914 elején román hajón érkezett Alexandriába és a hajóskapitány azzal mutatta be Jonescunak, hogy Bratianu miniszterelnök és Morczun belügyminiszter különös védelemben óhajtja részesíteni a merénylőt. Jonescu Pisoczky követhez fordult, aki azt tanácsolta, hogy távolítsák el Cataraut, hogy semmiféle diplomáciai bonyodalom se támadhasson. Ugyanekkor jelentette az esetet főnökének, Porumbaru külügyminiszternek, aki azonban semmit sem tudott róla. Hogy az ügyben ne álljon elő valami kellemetlen fordulat, Jonescut visszahívták Bukarestbe. Vele együtt Catarau is visszautazott, de elutazása előtt nyilatkozatot tett a debreceni merényletről és e nyilatkozatból kiderült, hogy Bratianu nem állott távol a merénylettől.
Catarau átadott Jonescunak egy bolgár útlevelet is, amelyet egyébként Panajtescutól. a román államrendőrség most letartóztatott főnökétől kapott. Catarau szenzációs kijelentéseiről jegyzőkönyvet vettek föl és ezt Pisoczky követ tartotta magánál. Czernin gróf, az akkori osztrák-magyar követ, aki az egész tényállást ismerni óhajtotta, beszélt Jonescuval. Morczun belügyminiszter Corhescu rendőrtanácsos és Panajteseu rendőrfőnök kényszerítették Jonescut, hogy kétféle jelentést készítsen az ügyről. Egyet, amely a teljes igazságot tartalmazza és egyet Czernin gróf számára, amelyből az derül ki, hogy a román kormány mit sem tud az egész merényletről és Catarau nevű egyén nem is létezik.
Jonescu találkozása Czernin gróffal Corbescu rendőrtanácsos jelenlétében történt meg és programszerűen folyt le. Ezzel az egész ügyet lezártnak jelentették ki. Cataraut azonban nyomban a szíriai partokra küldték egy román hajóval és a reá vonatkozó összes aktákat bekérték a kairói követségtől. Pisoczky maga hozta az aktákat Bukarestbe és őt is félreállították. Catarau a tudósító szerint a múlt esztendő végén bukkant föl Jassyban, amikor plakátok jelentek meg, amelyek a kormány bukását és a köztársaság fölállítását követelték. Valószínű, hogy Catarau most is Besszarábiában tartózkodik.
A tudósító abban foglalja össze híradása lényegét, hogy kétségtelenül bizonyítva van ezáltal, hogy a Bratianu-kormány részese volt a debreceni merényletnek. Az ügyben egyébként Jonescu és Pisoczky vallomása deríthetnek teljes világosságot.
Népszava 1918. augusztus 17.
