Rablóból lesz a legjobb pandúr – akár ez a közmondás is eszébe juthat annak, aki meghallja a hírt: Lázár János korábbi tárcavezető feladata lesz miniszteri biztosi szinten a kormány dohányzást visszaszorító stratégiájának kidolgozása és koordinálása. A dohánytermékek kereskedelméről szóló törvényt ugyanis úgy módosították 2012-ben, hogy az éppen Lázár egyik közeli ismerősének, a hódmezővásárhelyi Continental Dohányipari Zrt. vezetőjének és a cégnek jött jól. Most azonban fordul a kocka: kis túlzással minél jobban végzi majd Lázár János a munkáját, annál rosszabbul megy majd a hazai dohánypiac szereplőinek.
Persze nem lesz könnyű dolga Lázár Jánosnak. Ha a legfrissebb uniós statisztikákat nézzük, nem állunk túl jól nemzetközi összehasonlításban: a Current Smokers In Europe 2017-es adatsora szerint a legnagyobb arányban Görögországban dohányoznak az emberek, a lakosság 37 százaléka rendszeresen rágyújt, a sor másik végén Svédország áll 7 százalékkal, míg Magyarország a maga 27 százalékos arányával a középmezőnyben foglal helyet. Az európai lakossági egészségfelmérések adatai szerint ugyanakkor a tendencia – ha nem is meredeken – csökkenő: 2009-ben még a felnőtt lakosság 31 százaléka dohányzott. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által számított dohányzásnak tulajdonítható halálozási adatok időbeli változása alapján megállapítható, hogy 2005 óta a férfiak körében csökkenés, míg nőknél enyhe emelkedés figyelhető meg. A férfiaknál 2005-ben 303 volt a 100 ezer főre számolt standard halálozási arányszám, 2015-re ez 249-re változott. A nőknél ez 2005-ben 81, míg 2015-ben 84 volt 100 ezer főre vetítve.
– Lehet értelme egy ilyen pozíciónak, mert léteznek hatékony állami stratégiák a dohányzás visszaszorítására, de csak akkor, ha integrált módon, egy irányba mutató és így egymást erősítő intervenciókkal, a szakmai szempontokat előtérbe helyezve kezeljük a kérdést – mondta a Népszavának Demetrovics Zsolt addiktológus, aki rendszeresen publikál tudományos kutatásokat a témában. A szakember szerint egy a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedési tervnek ma a jogi-, egészségügyi-, prevenciós-, szociális-, oktatási szempontokat is figyelembe kellene vennie, ráadásul a legjobb az lenne, ha a dohányzást együtt kezelnék az alkoholfogyasztással és az egyéb szerek használatának visszaszorításával. Ezek ugyanis szorosan összefüggnek - tette hozzá. Ennek ellenére alkoholstratégiája még egyik kormánynak sem volt a rendszerváltás óta, most sincs. - A 2000-ben szakmai alapokon, konszenzusosan megalkotott drogstratégia nyomán elindított jelentős fejlődési folyamatokat pedig 2010 után lényegében felszámolta a kormány - fogalmazott a Népszavának Demetrovics Zsolt.
