Afganisztán;tévécsatorna;

- Forradalom a képernyőn Afganisztánban

A tálibok rémuralma után tizenhét évvel is úttörőnek számít a nőknek szóló, kizárólag nők által gyártott műsorokat sugárzó Zan Tv. Az alapító Kabulból mesélt lapunknak a kezdetekről és a halálos fenyegetésekről.

Hamid Samarnak néhány éve volt egy kis helyi tv-csatornája, s szerette volna, ha a Dzsalálábádban sugárzott adás reggeli műsorában felbukkannak női műsorvezetők is. Az álláshirdetésre azonban túlnyomórészt férfiak jelentkeztek, s a két nő, aki vállalta volna, kikötötte: csak burkában hajlandók beolvasni a híreket. „’Nem dolgozhatunk másképp’ – mondták nekem a nők. Akkor fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy mi lenne, ha volna egy tv-csatorna, ahol a kifejezetten nőknek szóló műsorokat nők csinálnák” – mondta lapunknak Kabulból Hamid Samar, aki még 2017 tavaszán megalapította a Zan Tv-t (a zan dari nyelven nőt jelent). Ez Afganisztán első ilyen jellegű tematikus csatornája, amelyet műholdon lehet fogni az országban. Elmondása szerint a médiaszakember saját zsebből finanszírozta a projektet, mostanra azonban vannak hirdetési bevételeik.

A közel 50 fős stáb tagjai – riporterek, szerkesztők, operatőrök, producerek – mind fiatal nők. Akadnak, akik rendelkeznek médiatapasztalattal, mások lelkes pályakezdők. A kínálatban találni híreket, beszélgetős műsorokat, oknyomozó riportokat. Hamid Samar szerint azonban az a különbség a tradicionális csatornák és a Zan Tv között – a nemek arányán túl –, hogy náluk nagy hangsúly van a női témákon, s fontosnak tartják, hogy bemutassák a kiemelkedő női teljesítményeket. „Az afgán sajtóban túlnyomórészt a férfiakat népszerűsítik. Mi a nőket. Ez talán a legnagyobb különbség” – magyarázta Samar. Mint mondta, ennek érdekében előszeretettel sugároznak olyan riportokat, amelyekben a biztonság, a béketeremtés, az oktatás, a politika és a kultúra területén dolgozó nőket mutatnak be. „Olyan nők kerülnek képernyőre, akiket senki sem ismer. Például olyan, a hadsereg kötelékében dolgozó nők, akik a hazát védik” – tette hozzá.

A projekt egyedülálló egy olyan országban, ahol – a tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralma idején – a lányoknak tilos volt az oktatás. Az elmúlt években javult a helyzet, a nőknek sikerült kivívniuk, hogy az élet számos területén képviseltessék magukat, ám így is sok kihívással kell szembenézniük. „A különböző kormányok mindig a férfiak érdekeit szolgálták. Nem sokat tettek a nők jogaiért. Az elmúlt száz évben rengeteg konfliktus volt, de a nők nem vettek részt a béketeremtés folyamatában, az oktatásban vagy a kultúrában… Ez elgondolkodtatott: mit tehetnék annak érdekében, hogy a nők nagyobb szerepet vállaljanak a társadalom különböző területein?” – mondta a kezdeti motivációjáról Samar, aki úgy véli, Afganisztán csak úgy fejlődhet valójában, ha a nőknek is teret engednek az ország életében.

A média az egyik olyan szegmens, ahol túlsúlyban vannak a férfiak, s az elmúlt időszakban évről-évre csökken a női újságírók száma. A Női Afgán Újságírók Központjának tavaly novemberi jelentése szerint a 38 milliós országban alig több mint ezer nő dolgozik a sajtóban.

Nem keveset kockáztatnak, akik a szakmában akarnak elhelyezkedni: indulásakor a Zan Tv munkatársait is érték halálos fenyegetések, még kormányzati szereplőktől is. „Eleinte igen negatív volt az emberek reakciója. Vannak, akik sosem fogadják el, hogy egy olyan országban, mint Afganisztán, a nőknek lehet saját tv-csatornájuk. De szerencsére idővel sokan változtattak a hozzáállásukon. Értékelni kezdték, hogy mi mindent értek el ezek a nők. Megváltozott a hozzáállásuk, és most már a legtöbb nő és férfi is elismeri a munkánkat” – magyarázta lapunknak a médiaszakember.

Példaképek a női újságírók„Akkor vagyok a legboldogabb, amikor beszámolhatok a tényekről, és azokról a kihívásokról, amelyekkel a nőknek szembe kell nézniük a társadalmunkban” – vallotta meg a CNN hírtelevíziónak Sogofa Sidiki a csatorna egyik főmunkatársa. A riporter hozzátette: bízik abban, hogy munkájukkal sikerül arra ösztönözniük a fiatal afgán lányokat, hogy kövessék az álmaikat. „Bátornak kell lenniük, s példaképpé kell válniuk a többi nő számára” – tette hozzá. Nasrin Nava, hírigazgató szintén hasonlóan fogalmazott, amikor a The Guardian munkatársa a céljairól faggatta. „Szeretnénk, ha a nőknek aktív szerepe lenne a politikában és a társadalomban... Erőt akarunk adni nekik ahhoz, hogy független életet éljenek, az otthon falain kívül.”  

Jaroslaw Kaczynski és a nevével fémjelzett varsói kormányzat Fülöp-szigeteki katolikusokkal orvosolná a lengyel gazdaság munkaerő gondjait, más bevándorlóktól továbbra is mereven elzárkózik.