migráció;Lenygelország;

SPÁRGASZEDŐK - Hódít a németországi szezonmunka

- Bevándorlás nélkül Lengyelország sem boldogul

Jaroslaw Kaczynski és a nevével fémjelzett varsói kormányzat Fülöp-szigeteki katolikusokkal orvosolná a lengyel gazdaság munkaerő gondjait, más bevándorlóktól továbbra is mereven elzárkózik.

A migrációellenesség, a mindenféle bevándorlástól való merev elzárkózás, az egyszínű, egyvallású nemzetállamok Közép-Európájának víziója igencsak megnehezíti térségünk egyik legakutabb problémájának, a munkaerőhiány pótlásának és az elöregedésnek a megoldását, vagy legalábbis enyhítését.

A külföldi román vendégmunkások bukaresti hétvégi erőszakba torkolló demonstrációja kapcsán kerekedett belpolitikai vita is élesen felszínre hozta a kelet-közép-európai régió pillanatnyi legégetőbb problémáját – az elvándorlást és a nyomában keletkező egyre súlyosabb munkaerőhiányt. Románia éllovas a külföldi munkavállalás és elvándorlás tekintetében, hiszen világbanki adatok szerint is 3,6 millió román él ma már külföldön, de romániai becslések szerint a valós szám inkább az 5 millióhoz közelít, miközben a román gazdaság akkut munkaerőhiánnyal küzd. A tüntetők is a korrupció mellett azt kifogásolják, hogy a kormány semmit sem tesz az elvándorlás megállításáért és a már külföldön dolgozók hazacsábításáért. 

Románia nincs egyedül ezzel a problémával. Térségünkben egyre inkább általános jelenséggé válik e kettősség, - Magyarországon is - , de Románia után Lengyelország büszkélkedhet a dobogó második helyével a külföldi munkavállalás tekintetében. Lengyelországból a rendszerváltás óta tart a megélhetési kivándorlás, nem véletlenül riogattak a lengyel villanyszerelővel nyugati szélsőjobb pártok munkaerőpiacuk megnyitása idején a 2004-ben csatlakozott közép-európai tízek számára. Becslések szerint ma mintegy 2,5 millió lengyel dolgozik Nyugat- és Észak-Európában, miközben Lengyelországban minden korábbinál súlyosabb munkaerőhiány állt elő. Az erősen migrációellenes varsói kormány ezt Fülöp-szigeteki munkavállalók behozatalával próbálja enyhíteni, a jelenségről beszámoló spanyol EFE hírügynökség szerint azért, mert ők keresztények.

Borús kilátásokLengyelország tavaly összességében 235 ezer munkavállalási engedélyt adott ki külföldi munkavállalók számára, amiből 192547-t ukrán, 10518-t fehérorosz és 7100-t nepáli. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra minden ötödik lengyel munkahely betöltetlen marad.

Idén, az első negyedévi adatok szerint a lengyel munkáltatók 91 százaléka szembesült már munkaerőhiánnyal, a gazdasági szereplők egyre erőteljesebben sürgetik a varsói kormányt, hogy könnyítse meg a vendégmunkások behozatalát, ellenkező esetben működésképtelenné válik a gazdaság. A Bloomberg egy májusi elemzése szerint tavaly év végén 51,1 százalékkal több üres munkahely volt, mint egy évvel korábban, de a lengyel munkavállalók 14 százaléka továbbra is külföldi munkavállalást tervez. Az elvándorlás mértéke a kisebb és közepes településekről magasabb, a munkaerőhiány pedig nyilván elsősorban ezeket a településeket nyomasztja leginkább.

A lengyel piaci szereplők is azt kifogásolják – amit a románok –, hogy a kormány semmit sem tesz sem a kivándorlás megfékezéséért, sem azért, hogy hazacsalogassa a már külföldön dolgozókat, hozzátéve, hogy a vendégmunkások behozatalát sem könnyíti meg a munkáltatók számára. Lengyelországban ugyan ma már legalább egymillió ukrán dolgozik, a krónikus munkaerőhiányt részben ők csillapítják (miközben az ukrán gazdaság nyögi hiányukat). A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ukrán munkavállalók száma az elkövetkezőkben várhatóan 2-300 ezerrel fog nőni, ez azonban távolról sem elég az akkut munkaerőhiány pótlására. Főképp azért nem, mert mivel Ukrajna nem uniós ország, az ő munkavállalásuk engedélyezése igen sok bürokratikus akadályba ütközik. A lengyel munkáltatók közben azért rettegnek folyamatosan, hogy ha Németország megnyitja piacát az ukrán munkaerő előtt, a lengyel gazdaság igen komoly bajba kerül. 

Tart ettől a kormány is, amely 2019-re ígéri az új munkaerőpiaci törvény hatálybalépését, s vele együtt a külföldiek munkavállalásának megkönnyítését. Első lépésként, őszig, aláírnak egy megállapodást a Fülöp-szigetekkel az egészségügy, az idősgondozás és az építőipar legégetőbb gondjainak enyhítésére. „Varsó értékeli, hogy a fülöp-szigetiek kulturálisan közel állnak hozzánk, lévén katolikusokról szó” – mondta az EFE-nek Stanislaw Szwed helyettes munkaügyi miniszter. Szwed azt is leszögezte, a varsói kormány ösztönzi a külföldi munkaerő érkezését, hiszen az ország komoly nehézségekkel küzd, de előnyben részesíti a keresztényeket. Egyelőre 600 fülöp-szigeteki kapott munkavállalási és letelepedési engedélyt Lengyelországban.  

Lesz még rosszabb isHogy mennyire általános térségbeli gond a munkaerőhiány, mégha más-más különböző fokozatú is a különböző országokban, arra egy budapesti vállalkozó mutatott rá egy "mindennapos" példával. Az elsősorban lengyel, de cseh gyártókkal is dolgozó magyar cég minimum fél évvel korábban leadja alaprendeléseit a lengyelek felé, de a kért mennyiségből egyre kevesebbet és egyre gyakrabban késve kap  meg. Sürgősségi megrendelést még véletlenül sem tudnak teljesíteni. De akadozik már a cseh vonal is, és itthon sem rózsás a helyzet. Egy múlt héten útnak indított sürgős cseh szállítmány hiába volt hétfő reggel a magyar szállítmányozó központban, péntek délután kapták meg végre az árut, több napos fenyegetőzés után. A magyar cégnek ugyanis egyszerűen nincs elég embere a munkavégzéshez, a nyári szabadságolás alatt pedig teljesen működésképtelenné válik.  Akárcsak számos más hazai vállalat is.  

Liviu Dragnea pártelnök lemondását és Viorica Dancila miniszterelnök leváltását szorgalmazta kedden Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, volt oktatási miniszter. Nem ő az első, se az egyetlen a pártból, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok.