;

Tudomány;Oroszország;sarkvidék;

A képen balra Oroszország, jobbra Alaszka, és kivehető egy nagy tűz messze szálló füstje is

- Már az orosz sarkvidéken is egyre több futótűz pusztít

A NASA műholdjai tíz év alatt tízezer forró pontot láttak, a füstöt pedig egyes esetekben Alaszkáig fújja a szél. Az orosz hatóságok állítólag nem foglalkoznak az erdők védelmével, időnként még a tüzeket sem oltják.

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy 10 ezer „forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – írja az MTI a The Daily Telegraph cikkére hivatkozva.

A brit napilap a birtokába került adatok alapján arról írt, hogy ez a legmagasabb szám a megfigyelések első teljes éve, 2003 óta.

„Az éghajlatváltozás miatt olyan helyeken is tűz üt ki, amelyek korábban túl hidegek vagy túl nedvesek voltak ehhez, ahol korábban nem voltak emberek, de most már vannak”

– mondta Marina Kaniscseva, a Greenpeace környezetvédő szervezet oroszországi projektvezetője az újságnak.

A futótüzek a globális szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelősek, az északi-sarkkörön túli tüzek azonban különösen veszélyesek a korom miatt, amely gyakran a sarkvidéki jégen ülepszik le, felgyorsítva ezzel az olvadást. 

„A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”

Az orosz hatóságok sokszor nem oltják el a tüzeket a szépítően csak „kontrollzónaként” emlegetett, a településektől messze eső területeken, jórészt anyagi okokból – írta a The Daily Telegraph.

„Az erdők tűzvédelme katasztrofálisan alulfinanszírozott. A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”

– mondta Marina Kaniscseva, utalva az idei oroszországi labdarúgó-világbajnokságra.

A tüzek egykor csaknem ismeretlenek voltak az Arktiszon, ahol a területet vizenyős tundra és néhány északi erdő borítja. A rövid nyarak és az örökké fagyott talaj miatt csak ezek élnek meg. Ez azonban megváltozott a felmelegedés és amiatt, hogy az ottani természeti erőforrások kiaknázása egyre nagyobb méreteket ölt – fejtette ki a brit lap.

Emlékeztetett arra, hogy júliusban a hőhullám több helyen is erdőtüzeket okozott Észak-Európában, például Svédországban. Ebből legalább 11 a sarkvidéken volt. Tudósok figyelmeztettek arra, hogy gyakoribbá válhatnak a tüzek Észak-Európa nedvesebb vidékein, és könnyen nagy mennyiségű szén-dioxid szabadulhat fel a tőzegből.

A napok óta tartó hőségben sokan éjszakára minden ajtót, ablakot kinyitnak, a légmozgás miatt talán jobban is alszanak, ám könnyen lehet, hogy reggel a huzat kellemetlen mellékhatásaival ébrednek: fájó fül, kivörösödött szem, náthás tünetek jelentkezhetnek. Az, hogy ki mennyire érzékeny a huzatra, lehet alkati kérdés, azonban a visszatérő panaszokat okozhatják más betegségek is.