A török gazdaság bajai nem mai keletűek, ám ezeket csak fokozta, hogy a nyári választások óta a költségvetési kiigazítások helyett továbbra is a növekedést erőlteti a török kormány gazdaságpolitikája, s ennek során sérülni látszik az ország jegybankjának függetlensége is. Maga Recep Tayyip Erdogán újraválasztott és még nagyobb hatalommal felruházott török elnök avatkozott be a monetáris politikába megakadályozva a tervezett kamatemelést, amit nem néztek jó szemmel a befektetők, és folytatódott az - egy évre visszatekintve már 50 százalékot elérő - árfolyamvesztés a dollárral szemben.
Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókkal fenyegette a török rezsimet, ha nem engedik szabadon a kémnek kikiáltott amerikai Andrew Brunson lelkipásztort. A bejelentés nyomán napok alatt 20 százalékkal gyengült a török líra az amerikai dollárral szemben. A török elnök hiába mondott harcias beszédet, hogy országa megnyeri a gazdasági háborút, a nemzetközi pénzpiacokat ez sem hatotta meg, szabadultak a lírában levő eszközeiktől, annak további gyengülését okozva. Elsősorban a feltörekvő országok valutái sínylették meg a török nemzeti valuta zuhanását, a magyar deviza is hirtelen 3-4 forintot gyengült a főbb devizákkal szemben.
A jegybank kamatpolitikája fenntarthatatlan: vagy elkezd egy alapkamat emelési ciklust, vagy teret enged a forint további gyengülésének, ami akár a 330 forintos euróárfolyamot is túllépheti – nyilatkozta a Népszavának Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem Balckfriars Hall tanára. Ez sok százezer magyar állampolgárt érzékenyen érinthet, mert a hazai lakossági hitelállomány túlnyomó többsége még jelenleg is változó kamatozású. Márpedig ha a jegybank a külső kényszerek hatására belevág a jelenleg 0,9 százalékpontos lapkamat emelésbe, az előbb utóbb a törlesztőrészletek emelését jelenti. Ha a banki hitelkamat 2 százalékkal emelkedik, az a törlesztőrészletet mintegy 20 százalékkal növelheti. Vagyis egy havi 100 ezer forintos törlesztőrészlet 120 ezer forintra nőhet.
Az oxfordi közgazdász szerint a bankfelügyeletet ellátó jegybanknak ajánlatos lenne arra köteleznie a kereskedelmi bankokat, hogy minden adósnak adjanak tájékoztatást arról, hogy akár félszázalékonként emelkedő kamat, az mennyivel növeli a törlesztőrészletüket.
Az alapkamat-emelés mértékét meghatározhatja az is, hogy a török válság milyen hatással jár a térségben, illetve Európában. A török líra ugyanis az év eleje óta több mint 40 százalékkal gyengült. Főleg spanyol és francia és olasz pénzintézetek rendelkeznek török hitelportfólióval. A török líra mélyrepülése miatt ezen hitelek visszafizetése erősen kétségessé válhat, ami különösen az amúgy is gyengélkedő az olasz bankrendszert hozhatja nehéz helyzetbe.
A nemzetközi pénzpiac azt látja, hogy a feltörekvő országokkal gond van és emiatt elkezd kivonulni ezekből a térségekből, ami Magyarországot is érinti. Ezeket a nagybefektetőket csak magasabb kamatokkal lehet itt tartani. A román jegybank már megtette az első lépéseket a kamatemelés útján és ezt a térség többi jegybankja is kénytelen lesz követni.
A magyar kormány éppen most számolta fel a cafeteria rendszert, így 2019-től a lakáshitel támogatás is megszűnik, s ez a törlesztőrészletek emelkedésével megfejelve, újabb hitelválságot generálhat - figyelmeztet a szakember. Ez még inkább elriaszthatja a pénzügyi befektetőket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még mindig jelentős a hazai vállalatok euróadóssága, így egyáltalán nem mindegy a forint-euró árfolyam alakulása, különösen, ha nincs euróban könyvelt bevétele.
Róna Péter szerint a következő szeptemberi kamatdöntő ülésen a jegybanki alapkamat legalább negyed százalékpontos emelésére lenne szükség. Az MNB-nek fel kellene adnia a kamatemelést mereven elutasító álláspontját. Már az is erősítené a forint pozícióját, ha legalább szóbeli intervenciót tenne közzé a jegybank a lehetséges kamatemelésről. Ha a forint gyengülése megállítható, akkor lehet újra elgondolkodni a kamatemelés felfüggesztéséről. Ha a negyed százalékpontos emelés nem elegendő a forint erejének megőrzéséhez, akkor októberben tovább kell emelni.
Természetesen a kamatemelés közvetve az inflációt is gerjesztené. Júliusban ez már elérte a 3,4 százalékot, de a pénzromlás üteme a 3,5-3,6 százalékra is felkúszhat is – vélte Róna Péter. Semmi nem utal arra, hogy ez jövőre jelentősen mérséklődne, ami azzal fenyeget, hogy a 2019-es béremelések egy jó részét elviszi az infláció.
