A rendszerváltás után jelentős változások álltak be a magyar társadalomban az iskolai végzettséget tekintve is: a szakmai oklevéllel büszkélkedők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké pedig megháromszorozódott, miközben a diplomásoké csaknem a hatszorosára emelkedett – írja a hvg.hu a 2016-os kis népszámlálás (az úgynevezett mikrocenzus) alapján.
Ez az örvendetes folyamat ugyanakkor nagyon egyenetlenül zajlott: a falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban. Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik ember diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, és itt épültek ki legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.
A nemek közötti korábbi erőteljes aszimmetria ugyanakkor már a múlté, a nők egyre több karon és egyetemen jutnak többségbe. A felsőfokú tanintézmények az 1960-as évekig a hallgatók 80–90 százaléka volt férfi, de ez az aránytalanság az ezredfordulóra megszűnt, és jelenleg a diplomás nők aránya 12 százalékponttal meghaladja a férfiakét Magyarországon.
