A várakozásoktól elmaradóan, csupán 3,1 százalékkal emelkedett az ipari termelés júniusban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az első félévben összességében 3,5 százalékkal bővült a hazai ipari termelés, az előző hónaphoz viszonyítva viszont 1,2 százalékkal csökken. Éves szinten az elemzők 4-5 százalék közé várják az ipari termelés bővülését.
Az ipari növekedést elsősorban a nagy infrastrukturális építkezések, a hozzájuk kapcsolódó fémszerkezet-gyártás bővülése húzta. Ugyancsak jól teljesített a hagyományosan exportképes energetikai berendezéseket gyártó ágazat. A feldolgozóipar 30 százalékát adó járműipar az első félévben azonban mindössze 1,1 százalékos növekedést tudott elérni.
A tradicionálisan jó alapokkal rendelkező villamosberendezés gyártás ezzel szemben 6,9 százalékkal bővült ugyanezen időszak alatt, a fémipar pedig 10 százalékkal növelte a teljesítményét 2017 első félévéhez képest – említette a Népszavának Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az export mindig meghaladja az ipari termelésben a hazai felhasználást, az elmúlt hónapokban csökkent a megrendelés állománya. A legszembetűnőbb a visszaesés a gépgyártásban, ahol kifejezetten gyenge évet zárhat az ágazat. Ugyancsak mérsékeltebb a hazai feldolgozóipar 30 százalékát adó járműipar is. Márpedig az évi 7 ezer milliárd forintos ágazat döntően exportra termel. Némethné Pál Katalin lapunknak elmondta, járműipar magyjából felét jelentő autóipar ingadozó teljesítményt nyújt. Varga Mihály már néhány éve kijelentette, túlságosan nagy az autóipar súlya a magyar gazdaságban és ezért szélesíteni kell az ipari portfóliót. Ehhez képest az elmúlt időszakban egy jelentős gumiabroncsgyár és most a BMW összeszerelő üzem telepedett meg Magyarországon, míg más iparágakban ilyen nagyságrendű beruházásokról nem igen hallani.
Ez valóban növeli a gazdaság kitettségét az autópiacnak és azt is bizonyítja, hogy nem lehet központilag megtervezni a gazdaságot – jegyezte meg a GKI kutatásvezetője. Hiába sulykolja a kormányzat, hogy milyen iparágakat akar fejleszteni, ha a kiszemelt területen a beruházók nem látnak megfelelő piaci lehetőségeket a termékeiknek, akkor nem fektetnek be egyetlen eurót sem. Ezen a pénzbeli támogatások sem változtatnak, és nem is hoznak tartós sikert. Sokkal eredményesebb, ha a versenyt akadályozó korlátokat bontja le a kormányzat.
A magyar ipar előtt is óriási kihívást jelent a digitalizáció hálózatosodása , amely alapjaiban változtatja meg a világot, a gazdaságot. Megjósolhatatlan, hogy néhány éven belül milyen iparágak tűnnek le, s milyen újak jönnek létre - vetítette előre a szakember. Az unió egy 2012-es szakértői tanulmányában azokról a kulcstechnológiákról írt, amelyeket támogatni kell az úgynevezett Horizont programnak az európai ipar versenyképességének a javítása érdekében. A dokumentumban egyetlen szó sem szerepelt a 3D nyomtatásról, mert senki sem gondolta, hogy jelentős szerephez juthat rövid távon. Ez a technológia 2014-ben már viharos gyorsasággal terjedt a világban, s mára az egyik meghatározó technológiává nőtte ki magát, ami az ipar, az értékesítés jelentős részét alapjaiban változtatja meg.
Erre egy magas színvonalú általános alapképzéssel lehet felkészülni, amely képessé teszi a fiatalokat az alkalmazkodásra, az innovatív gondolkodásra, az együttműködésre, de a magyar közoktatás nem ebbe az irányba halad és ez a gazdaságra nézve életveszélyes – vélekedett Némethné Pál Katalin.
