;

felvételi;felsőoktatás;Nat;

Illusztráció

- Még lehet jelentkezni pótfelvételire

A korábban tervezettnél egy nappal tovább lehet jelentkezni a felsőoktatási pótfelvételire. A határidő meghosszabbítására azért volt szükség, mert öt órán keresztül elérhetetlen volt az E-felvételi ügyfélkapuja.

A korábban tervezettnél egy nappal tovább, kedd éjfélig lehet jelentkezni a felsőoktatási pótfelvételire. A határidő meghosszabbítására azért volt szükség, mert múlt héten öt órán keresztül elérhetetlen volt az E-felvételi ügyfélkapuja, amelyen keresztül a pótfelvételit is intézni lehet. A vonatkozó szabályozás előírja, hogy ilyen esetben pótolni kell a kieső napot.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint pótfelvételire azok jelentkezhetnek, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárásban, vagy akik eddig nem jelentkeztek felsőoktatási képzésre. Ebben az esetben már csak egyetlen képzésére lehet jelentkezni, és bár államilag támogatott helyre is be lehet kerülni, az így meghirdetett képzések nagy része már csak önköltséges formában indul.

Az idei egyetemi felvételi ponthatárait július 25-én hirdették ki. A mintegy 108 ezer jelentkező közül 75 ezren nyertek felvételt, 58 ezren állami ösztöndíjas formában, 17 ezren önköltséges képzésen tanulhatnak tovább szeptembertől. Pótfelvételire – az elmúlt évek adatai alapján – átlagosan 7-8 ezren jelentkeznek, tavaly közülük 5118 diákot vettek fel – 5029 diákot önköltségesre, 89-et pedig államilag támogatott helyre.

Idén a legnépszerűbb alapképzések a gazdálkodási és menedzsment, a mérnökinformatikus, valamint az ápolás és betegellátás szakok voltak.

Azoknak egyébként, akik pótfelvételivel, önköltséges formában szeretnének ezekre a képzésekre bekerülni, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Az Eduline összesítése szerint a gazdálkodási és menedzsment szak tandíja például a Budapesti Műszaki Egyetemen félévenként 300 ezer forint, de a mérnökinformatikus képzésért is majdnem ugyanennyit, 285 ezer forintot kell fizetni a Debreceni Egyetemen. Az ápolás és betegellátás szak költségei 250-300 ezer forintra rúgnak a különböző intézményekben, vagyis egy alapszakos diploma megszerzése átlagosan 1,8 millió forintjába kerül az említett képzéseken önköltséges formában tanuló hallgatóknak.

A felsőoktatási törvény értelmében ugyanakkor az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát: a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók ugyanis átkerülhetnek állami ösztöndíjas helyekre. Az átsorolás természetesen ellentétes irányban is lehetséges: ha valaki államilag támogatott helyen tanul, de teljesítménye nem éri el az adott félévre előírt minimumot, megszűnhet az ösztöndíja, és saját zsebből lesz kénytelen folytatni tanulmányait.

Káslernél a Nemzeti alaptantervAz Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn megkapta az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét. A fejlesztésből kihagyott szakmai szervezeteknek azonban még várniuk kell a sorukra. Mint arról korábban lapunk beszámolt, előbb a minisztériumban véleményezik a koncepciót (amit eredetileg idén tavaszra ígértek), majd a szervezetek javaslatokat tehetnek módosításokra. Ezeket az ajánlásokat Nat-on tavaly ősz óta dolgozó, Csépe Valéria miniszteri biztos által vezetett – a nyilvánosság számára mindmáig ismeretlen tagokból álló – szakértői csoport vagy elfogadja, vagy nem. Utóbbi esetben további csúszásokra lehet számítani, de az már most biztos, hogy a korábban augusztus végére tervezett szakmai konferenciára leghamarabb szeptemberben kerülhet sor.

Hamarosan döntenek az utódjáról az NKE-n.