Nagyjából egymilliárd forintot jelentene évente a költségvetésnek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) javaslata, amely szerint azok a főállású polgármesterek és alpolgármesterek, akik jövőre betöltik 60. évüket, és négy választási ciklust, de legalább 15 évet eltöltöttek tisztségükben, a nyugdíjkorhatár eléréséig kapják meg illetményük 80 százalékát. Az önkormányzati szervezet szerint ugyanis a nyugdíj, és így a visszavonulás előtt álló polgármesterek többsége a nyugállományba vonulásig nem tud elhelyezkedni a munkaerő-piacon, s veszélybe kerül az egzisztenciájuk.
Mint arról a Népszava beszámolt, a kormány elvetette a javaslatot, amely nagyjából kétszáz településvezető sorsát könnyítette volna meg, így az érintettek komoly dilemma előtt állnak: nem indulnak a 2019-es helyhatósági voksoláson, vagy ismét megméretik magukat, s győzelem esetén végigviszik az újabb ciklust, illetve a nyugdíj-korhatárt elérve lemondanak. Utóbbi esetben viszont településüket hozzák nehéz helyzetbe, hiszen egy időközi választás legkevesebb 1,5-2 millió forint, amit az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Persze a polgármester szempontjából ez még mindig jobb, mint munka és jövedelem nélkül kibekkelni a nyugdíjig hátralévő éveket.
– A foglalkoztatási törvényben szereplő álláskeresési támogatás lehet a menekülési útvonal – kereste meg a Népszavát Lechnerné Vadász Judit nyugdíjszakértő, aki lapunkban olvasott a településvezetők problémájáról. – A pozícióvesztés után az érintett, nyugdíj előtt álló polgármesternek regisztrálnia kell a munkaügyi központban, és három hónap után már kaphatja az álláskeresési támogatást, ami a mindenkori minimálbér 40 százaléka.
Vagyis az idén 55 200 forint, ami még a kistelepülési polgármesteri bérekhez viszonyítva is kirívóan alacsony összeg, főleg, hogy levonják belőle a nyugdíj-járulékot.
– Én sem állítom, hogy ideális megoldás, de a semminél több – jegyezte meg a nyugdíjszakértő. – Cseppet sem mellékesen beleszámít a szolgálati időbe, nem rontja le a majdani nyugdíj összegét, ráadásul az egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni mellette, amit amúgy saját zsebből kellene állnia az érintetteknek. Persze érthető, hogy a polgármesterek küzdenek a javaslat elfogadásáért, hiszen főleg a kistelepülésen élők, ahol nincs munkalehetőség vélhetően így is, úgy is komoly életszínvonal-romlásra számíthatnak.