Az AFP hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az áldozatok 80 százaléka civil (215 ezer), a fegyveres gerillák közül pedig 46813-an vesztették életüket a harcokban. A szélsőjobboldali paramilitáris erők 94754 polgári személy, a szélsőbalodaliak 36683 haláláért tehetők felelőssé, a kormányügynökök lelkén pedig 9804 civil élete szárad. A 2006-os leszerelés után elkövetett gyilkosságok egy részét ismeretlen tettesek követték el, a jelentés szerzői szerint ők is az egykori gerillák közül kerültek ki.
Legutóbb 2012-ben készített a központ összesítést, a mostani kutatás viszont nemcsak, hogy napjainkig terjed ki, hanem új forrásokat is felhasznált, ennek is tulajdonítható a hat év alatt több mint 50 ezres növekedés az áldozatok számát illetően. A két nagy gerillacsoport, a FARC és az ELN ugyan 1964-ben üzent nyílt háborút a kormányzatnak, a tényleges harcok 1958-tól kezdődtek, az áldozatok számát is ettől az évtől összesíti a központ.
A halálos áldozatokon túlmenően a hat évtizedes gerillaháború 6,9 millió kolumbiai kényszerült elhagyni otthonát. Az elrabolt személyek számát illetően az új adatok több mint 10 ezres növekedést mutatnak, 2012-ben 27023, 2018-ban már 37094 emberrablást regisztráltak.
A legdöbbenetesebb emelkedést azonban a szexuális erőszak terén mérték - az előző jelentés 1754, a mostani 15687 ilyen esetet mutatott ki. A különböző gerillacsoportok által „besorolt” és a harcokban bevetett kiskorúak számát a jelentés is csak becsülni tudja, 17804 gyerekkatonával számol.
Mint ismert, a hat évtizedes erőszaknak 2016-ban vetett véget, részlegesen, a négy éven át tartó tárgyalások után aláírt békemegállapodás a kolumbiai kormány és a nagyobbik gerillaszervezet, a FARC között. A magát marxistának mondó gerillacsoport azóta politikai párttá alakult. Az ELN-el máig nincs békeegyezménye a bogotai kormányzatnak. 2017 februárja óta Ecuador fővárosában, Quitóban folynak köztük a béketárgyalások, tűzszüneti megállapodás is született, amelyet folyamatosan megsértenek a szélsőbal gerillák. Ez a feladat már az idén májusban megválasztott új kormányzatra, illetve a júniusi választásokon győztes Ivan Duque Márquezre vár. A 2016-os békeegyezmény aláírásáért Nobel Békedíjjal jutalmazott Juan Manuel Santos elnök nem indulhatott újra, mert egy 2015-ös törvénymódosítás 4 évben maximálta az elnöki mandátumot. Az idei választásokat a jobboldali Demokratikus Központ nyerte, az új elnök is a központ tagja.
