A Debrecen szélén lévő Kismacs-Nagymacs városrész eddig nem volt túl népszerű célpont a helyiek körében: inkább a kispénzűek, vagy fiatal, kisgyerekes családok költöztek a falusias jellegű övezetbe, mert itt viszonylag olcsón tudtak kertes házhoz jutni. Ide települ hamarosan a BMW, egy 400 hektáros, azaz nagyjából kétszer két kilométeres területre. A földet a városnak kell megvennie, a BMW vélhetően nem akar bíbelődni az adásvétellel, árvita esetén a kisajátítással. A területet megváráslására és az infrastruktúra kialakítására az önkormányzat 44 milliárdos, kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Az viszont kérdése, hogy ezt az összeget a BMW kifizet-e.
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételekkel adja el vagy adja bérbe a 400 hektáros infrastruktúrával felszerelt területet a város, úgy reagált a debreceni polgármesteri hivatal: a terület fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások jelenleg is tartanak, annak részletei üzleti titkok. Megismételték, hogy Szijjártó Péter miniszter kedden erről annyit mondott: a 400 hektáros terület 2019 második felében kerül át a cég tulajdonába.
A földek tulajdoni szerkezete meglehetősen színes – tudtuk meg –, mezőgazdasági vállalkozások, magánszemélyek, cégek egyaránt birtokolnak itt földeket, velük egyenként kell majd megállapodnia a városnak. Egy biztos: az eddig „partvonalon lévő”, területek jelentősen felértékelődnek az elkövetkező hónapokban. Szerettük volna megtudni, miért nem közvetlenül a BMW vásárolja fel a földet, de szóvivőjük, Salgó András azt mondta: ez olyan technikai részlet, amelyet nem szeretnének kommentálni. Kérdésünkre, miszerint rendelkezésre áll-e Debrecenben és környékén az a mennyiségű és minőségű munkaerő, amelyre szükségük lesz, illetve miként oldják meg a leendő foglalkoztatottak – köztük vendégmunkások – lakhatását, azt válaszolta: a cég egy szigorú szabályrendszer alapján mérlegelte a beruházás minden részelemét, ez alapján jött ki győztes helyszínként a cívis város.
A gyár idetelepülése jó hatással lesz a már épp hanyatlani, de legalábbis stagnálni induló debreceni ingatlanpiacra is. A hajdú-bihari városban – leginkább a CSOK hatására – az utóbbi években fellendült ugyan a lakásépítési láz, de például a Dunahouse szakértői szerint mostanában már érződik, hogy kissé a kínálati túlsúly felé billent el a piac, mert a befektetők olyan léptékben kezdték felhúzni a társasházakat, hogy azt a kereslet már nem követte. Eladó lakás így van a piacon, s talán a négyzetméter-árak is növekedhetnek, ha újból a keresleti oldal erősödik. Kecskeméten például Mercedes megjelenése után az Otthontérkép számításai szerint a négyzetméterenkénti 283 ezer forintos ár 320 ezer forintra emelkedett. Debrecenben most 340 ezer forint körül mozog egy jó helyen lévő lakás egy négyzetmétere, s ha a kecskemétihez hasonló növekedés indul be, akkor akár 400 ezer forintig is kilőhetnek a tarifák.
Ám, ha vendégmunkásokkal akarják megoldani a munkaerő-felvételt, sokkal inkább a bérlakás piac mozdulhat meg – vélik az ingatlanosok. Ez azonban már most is telített, a Debreceni Egyetemi 22 ezer fős hallgatói létszáma – részben külföldi, részben az ország más részeiből érkező diákokkal – lefedi a szabad bérlakások nagy részét. Az árak magasak, egy egyszobás albérlet havi százezer forintnál kezdődik, s ha a gyár idetelepülése miatt még miatt tovább nőnek a díjak, annak az egyetemisták isszák meg a levét. A gépészképzés egyébként nem erőssége az egyetemnek – tudtuk meg az egyik oktatótól – ebből a szempontból Miskolcnak állt volna jobban a zászló.
A gyár részben külföldi menedzsmentje valószínűleg családdal érkezik, ők inkább a magas minőségű ingatlanok piacát mozdíthatják meg. Gyerekeik oktatásához angol nyelvű óvodákat, iskolákat keresnek. Mivel Debrecenbe az utóbbi években számos nemzetközi cég települt, ez az igény már korábban felvetődött. A helyiek úgy tudják, hogy az úgynevezett pallagi városrészben alakítanának ki egy ilyen típusú intézményrendszert.
