Nem figyelünk eléggé az életmódunkra
A népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban, ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányából. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 százalékon stagnált, majd 2016–2017-ben magasabb, 59–60 százalékot szintet ért el hazánkban.
Az egészségi állapot önbevallásos megítélése részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív: a válaszadók egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor a testtömegindex számítás és a WHO iránymutatása alapján a 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van. Nagy részük túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd – ismertette Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke.
Ezzel összefügg, hogy a munkahelyükön kívül kevesebb testmozgást végeznek azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. De a legkevesebbet azok sportolnak, akik nem dolgoznak, otthon sem. Kétharmaduk életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel.
Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 százaléka friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 százaléka heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 százalékuk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2 százalék.
Miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?
Lehet sorolni az ijesztő tényeket, például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43 százaléka volt cukorbeteg, közel ugyanennyien a megelőző állapotában voltak, és 3 millió ember küzdött magasvérnyomás betegséggel (és később döntő többségük a lehetséges következményekkel), de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nemcsak betegíthet, de gyógyíthat is – hangsúlyozta Dr. Babai László.
Németországban sincs másképp
Történelmi mélypontra, 10 százalék alá süllyedt az egészségesen élők aránya Németországban, eközben a lakosság többsége ott is úgy érzi, hogy nincs gond az egészségével - mutatta ki egy felmérés, amelyről a német sajtó alapján az MTI írt.
A DKV egészségbiztosító társaság megbízásából végzett vizsgálat alapján a német lakosság csaknem kétharmada, 61 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékeli az egészségi állapotát, de csupán 9 százalék teljesíti az egészséges életmód minimális követelményeit: a fizikai aktivitás, a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressztűrő képesség dimenziójában.
A felmérést ötödik alkalommal készítették el. Az első adatfelvétel idején, 2010-ben még 14 százalék volt az egészségesen élők aránya, és azóta folyamatosan csökken.
A németekre leginkább az jellemző, hogy keveset mozognak és sokat, munkanaponként átlagosan 7,5 órát ülnek. A 2010-ben regisztrált 60 százalékról 43 százalékra csökkent mindazok aránya, akik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően hetente legkevesebb 150 percen keresztül végeznek közepes intenzitású testmozgást, vagy legalább 75 percet mozognak intenzíven.
A csaknem háromezer telefoninterjú révén rögzített adatokból az is kitűnik, hogy a lakosság jelentős része, 11 százaléka soha nem érzi kipihentnek magát, és a legfiatalabb felnőttek, a 18-29 év közöttiek körében kiugróan magas, 22 százalékos a mindig fáradtak aránya. Ez arra utal, hogy
A kutatásvezető kiemelte, hogy a testmozgás nem eléggé elfogadott módszer a terhelés és a stressz ellensúlyozására.
De van kedvező folyamat is: a dohányzók aránya például a 2010-ben mért 25 százalékkal és a legutóbbi, 2016-os felmérésben regisztrált 22 százalékkal szemben már csak 21 százalékos, és a 2010-es 81 százalék után 82 százalék arról számolt be, hogy egyáltalán nem, vagy csak alkalmanként fogyaszt alkoholt.
A WHO stratégiája is az életmód reformjára épít
2015-ben deklarálták, hogy 10 százalékos fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén
25 százalékos relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
25 százalékos relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
