A számmisztika szerint a 29-es szám figyelmeztetést jelent a negatív hatások kivédésére, sok erőfeszítést, hitet, optimizmust követel. A Bálványosi Szabadegyetem idei sorszáma éppen a 29-es volt. Emlékeztetőül: a 28-as szerint résen kell lenni, mert az ellenségek, üzleti vetélytársak nagy károkat okozhatnak. A jövőre esedékes 30-ashoz pedig a szellemi felsőbbrendűséget lehet majd kötni.
A számok bűvös erejében hívők - magamat nem sorolom közéjük - szeme felcsillanhatott Tusványoson, hiszen Varga Mihály magyar pénzügyminiszter - az erőfeszítések, a hit és az optimizmus jegyében - magabiztosan jelentette ki: "Jó felzárkózási pályán van Magyarország", amit azzal a meglepően kevés életbölcsességet tükröző megállapítással egészített ki, hogy "a legjobb versenyképességi indikátor (...), ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek."
De ne legyünk szőrös szívűek, ugyanis a romantikus felvezetés után már-már a realitás határait is súroló gazdaságkritikát fogalmazott meg a tárcavezető, amelyre régóta vártunk: "A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén (...) sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, a multikkal." Ezzel az egyetlen, lényegében önkritikus mondatával nem kevesebbet ismert el, mint hogy a kis- és közepes vállalkozások felzárkóztatására költött tízmilliárdok lényegében eredménytelenek voltak, s emellett a multinacionális cégektől beszedett különadók, amelyek a profitabilitásukat voltak hivatva megnyirbálni, egy alapvetően hibás, egy kapzsi államot mutató koncepció jegyében születtek.
A jogos önostorozásban méltó társra lelt a pénzügyi tárca vezetője a kormány egyre erősebb emberében, Palkovics László innovációs és technológiai miniszterben, aki tényként idézte, hogy ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok a hozzáadott érték 50-50 százalékát állítják elő, de míg az előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedüket. Az innovációs képesség hiánya a magyar vállalatoknál általános jelenség.
Tusványos csaknem hű képét adta annak, hogy a tavaszi választásokat követően a gazdaságstratégiában új szelek kezdtek fújdogálni. A Magyar Nemzeti Bank 180 pontos ötletbörzéjéből könnyűszerrel kimazsolázható az a 30-40 javaslat, amellyel érdemes érdemben foglalkozni. Az új kormányzati ciklusnak nekistartoló Pénzügyminisztérium ebben a formájában már befogadóképesebbnek bizonyul a jegybanktól érkező stratégiai üzenetekre, mint Nemzetgazdasági Minisztérium korában. Még azt a nyilvánvaló szerepzavart is elviselik, hogy a jegybanktörvény az MNB feladatai közé iktatta be a kormány gazdaságstratégiájának támogatását - nálunk pedig a pénzügyminiszter támogatja Matolcsy Györgyöt.
Ebből a - sokdallamú, de mégis, a világ kihívásait felismerni vélő - kórusból azonban egy hamis hang máris kihallatszik. A globalizmust elvető, Közép-Európát jövendő erőcentrumként vizionáló Orbán Viktoré. És ahogy már említettük: a jövőre esedékes 30. találkozóhoz a szellemi felsőbbrendűség hitének veszélyét köti a számmisztika.