„Energiafüggetlenséget” hirdetett Magyarország számára 2030-ig Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédében: készüljön el Paks és az új energiaforrások is lépjenek működésbe - fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy a környező országokkal nincsenek energiaösszeköttetéseink, Oroszország pedig az Északi Áramlat nevű gázvezetékkel kiiktatná Európa Ukrajnán keresztüli gázellátását - vélte.
A miniszterelnök fennkölt beszédeiben rendre helyet kapnak szakmainak tetsző energetikai kitételek. Talán a múlt pénteki rádióinterjújában is megemlített fáradtsága volt ennek az oka, de amit Tusványoson mondott, az tárgyszerű szemszögből megítélve kizárólag valótlanságok, lehetetlen, ésszerűtlen, teljesítetlen célok, ellentmondások és csúsztatások halmaza volt.
Orbán Viktor 2009-ben még ellenzékiként 20 éven, 2013-ban kormányfőként pedig három éven belüli energiafüggetlenséget jelölt ki célul. A jól hangzó kijelentés alapját szakértői azóta se világították meg. A KSH adatai szerint ugyanis a magyar energiabehozatal a fogyasztás közel kétharmadát teszi ki, és most mintegy huszadával magasabb, mint nyolc éve, a Fidesz-KDNP-kormányzás elején volt.
A behozatal legnagyobb része kőolaj, ami túlnyomórészt Oroszországból származik. Lehetséges ugyan beszerzés az Adriai-tenger felől is, de az drágább. A hazai kitermelés mára szinte lenullázódott, emelése kizárt.
A második legnagyobb adag a gáz, aminek körülbelül 90 százaléka jön Oroszországból. Igaz, sokszor kerülővel, Ausztria felől, közvetítőkön át, ami gyakorta olcsóbb, mint a közvetlen orosz állami szállítás. A hazai kitermelés itt szintén esik. Bár az Orbán-kabinet keres új beszerzési lehetőségeket, alaptalan kijelentéseikkel sokszor elbizonytalanítják a lehetséges szállítókat.
A legnagyobb ugrás az árambehozatalban látható. Míg egyes szakértők ezt üdvözlik – mondván, így a legolcsóbb a termék -, a kormány és a lobbi belföldi erőműveket szorgalmaz, kevésbé törődve a megtérüléssel. Ilyen a kormányfő által említett Paks2, amelynek beruházási költsége szakértők szerint tartósan drágább áram mellett térülne meg 60 év alatt. Paks2 fűtőeleme is orosz, a más irányú beszerzés kockázatos, a belföldi uránbányászat pedig megszűnt.
„Új energiaforrások” alatt Orbán Viktor napelemet érthet, bár jelenleg a hazai „megújuló energia” nem más, mint alapvetően a faégetés. A szélerőművek telepítését ellehetetlenítették, a többi alternatív eljárás drága, a lakosság energiahatékonysági támogatása jelképes. Az idei választások előtt az árambehozatal ellen a termelés felének napelem-alapúvá tételével hirdettek harcot, elfeledve, hogy napnyugtakor is sok áram kell. Bár az államok közötti összeköttetések éppenséggel ösztönzik az energiabehozatalt, valótlan, hogy ilyenek már ne lennének. Egy fontos magyar-szlovák villanyvezetékről épp tavaly szerződtünk, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat beüzemelésével pedig várhatóan nem szűnik meg az Ukrajnán keresztüli szállítás. A hazai hatóságok éppenséggel megakadályozták, hogy az orosz állam ennek kapcsán évtizedekre lefoglalja nyugati-északi gáz-összeköttetéseinket; az újabb csőterveket pedig gazdaságtalannak ítélik meg.
Egyetlen érdemi hazai energiaforrásunk a mátrai lignit, aminek égetése nagyon szennyező. Az Orbán-kabinet Párizsban vállalta is a szénégetés kivezetését. Igaz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc több tízmilliárd forintot fektetett be a mátrai lignitbe.
