A magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság felé, a második negyedévi adatok szerint minden téren rekordok dőltek a munkaerőpiacon. Érzékelhető a javulás folyamatos lassulása, de vannak még jelentős mozgósíthat tartalékok – így kommentálták a piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási-munkanélküliségi adatait. A KSH jelentése szerint 4 millió 475 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma az április-júniusi időszakban, 55 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 69,3 százalékra emelkedett. A 15-64 éves foglalkoztatottak számának emelkedéséhez 31 ezerrel a munkanélküliek számának csökkenése, 16 ezerrel a piacon újonnan megjelenő munkaerő járult hozzá. Az aktivitási ráta ezzel egy év alatt 0,7 százalékponttal 71,9 százalékosra nőtt. Az inaktív, 15-64 éves népesség lélekszáma 60 ezerrel csökkent a múlt év második negyedéve óta és először esett 1,8 millió alá.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének prognózisa szerint foglalkoztatottak száma az 1980-as évek eleje óta először várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót, az évszak végére pedig a munkanélküliségi ráta 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. A magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság felé, a munkanélküliségi ráta helyett azonban a Takarékbank elemzője szerint érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, mert az jobban kifejezi a munkaerőpiac állapotát. Ebből a mutatóból pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Horváth András úgy látja, hogy az aktív korú népesség létszámából ítélve további 250-300 ezer új munkahely jöhet még létre, mire kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság csaknem 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében – vélekedett az elemző. A képzett munkavállalók hiánya azonban lassíthatja az emelkedést, ugyanakkor a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb növekedését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is ösztönzi.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban minden téren rekordok dőltek a munkaerőpiacon, viszont érzékelhető a javulás folyamatos lassulása, ahogy egyre inkább telített a magyar munkaerőpiac. Az ING elemzője továbbra sem vár markáns változást. Egyre lassabb ütemben folytatódhat a munkaerőpiac erősödése, ami egyre jelentősebb hatást gyakorolhat ugyanakkor a bérezési döntésekre. Az ING szerint az év végére 3,5 százalék közelében alakulhat a munkanélküliségi ráta. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője rámutatott: a munkapiac feszessége még tovább nőtt az idei második negyedévben, amihez az évnek ebben a szakaszában a szezonális hatások is hozzájárultak. Az őszi hónapoktól a szezonális tényezők várhatóan már kevésbé lesznek támogatóak, ennek ellenére az elsődleges munkaerőpiac mostani feszített helyzete miatt a továbbiakban is 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta. A feszített munkaerőpiac, az alacsony munkanélküliség a nominális bérek emelkedésében is tükröződik, a bérkiáramlás továbbra is erős maradhat. Az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy a gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje a lakossági fogyasztás lesz az idén. Becslésük szerint az idei évben 4 százalékkal nőhet a magyar GDP.
