Közel százmilliárd forintot osztott újra egy bűvészmozdulattal az Orbán-kormány; az erről szóló határozat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, és a Napi.hu szúrta ki. Az összegből 65,5 milliárd forintot a központi költségvetés idei maradványelszámolásából, 33 milliárdot pedig a rendkívüli kormányzat intézkedésekre szánt forrásból csoportosítanak át.
A legnagyobb pénzátömlesztést, közel 20 milliárd forintot a Belügyminisztérium kapja, a meglehetősen semmitmondó terrorellenes intézkedések címszóval – az összegből 11,6 milliárdot ráadásul azonnal lekérhetnek, további közel 8,2 milliárdot pedig a „felmerülés ütemében” hasznosíthat a tárca.
A kormány ráadásul már június 22-én is engedélyezett egy 30 milliárdos költségtúllépést, ugyanezen a jogcímen.
Mindez azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium rövid időn belül 50 milliárdos bónuszkeretet kapott a terror elleni harcra – miközben Magyarországon nem történnek terrortámadások, az utóbbi egy hónapban pedig 18 migránst fogtak el a magyar határon, a rendőrség honlapján elérhető kimutatás szerint.
A pluszforrásnak amúgy lenne helye – például a túlórák rendezése során, hiszen a rendőrség rendkívül leterhelt – de erre jövő januártól már lehetőség sem lesz, hiszen a rendőrség munkajogi szabályzata, a Hszt. csak 2018 végéig engedi az ilyen kifizetéseket. A túlórapénzek további folyósításáért az Index szerint Papp Károly, korábbi országos rendőr-főkapitány is lobbizott, de folyosói pletykák szerint Orbán Viktor személyesen mondott nemet Pintér Sándornak a Hszt. módosítására, és így túlórapénz kifizetésére
Ehelyett a belügy szabadnapokkal honorálná a túlórákat, ami sokaknak nincs ínyére, sőt, egy szakmai blog már a tömeges leszerelés veszélyére is figyelmeztetett.
. A Belügyminisztériumtól próbáltuk megtudni, hogy pontosan mihez kezdenek majd a többletként biztosított 50 milliárddal – ha kapunk választ, beszámolunk a fejleményekről.
Jut pénz a felcsúti bölcsődére is
A belügyi bónusznál valamivel kisebb, 15 milliárdos keretet ítéltek meg a Magyar Turisztikai Ügynökségnek szállásfejlesztési feladatokra; 16 milliárdot kapott a Modern Városok Program keretében Szeged , hogy egy 8000 ezer férőhelyes kézilabdacsarnokot építsenek (eközben állami támogatással új uszoda is épül a városban).
Jutott pénz azonban kisebb volumenű beruházásokra is – az Alkotmánybíróság fővárosi, Donát utcai székházát például több mint egymilliárd forintból újíthatják fel, 2020-ig. A Pannónia Szíve Programban pedig közel negyedmilliárd forint jutott a felcsúti önkormányzati bölcsőde kialakítására.
