Tudomány;Európai Bíróság;GMO;

- Bezárult egy kiskapu a génmódosított növények előtt

A gyártók többféle módszerrel próbálják megkerülni az előírásokat, például új eljárások segítségével készített GMO-kat megpróbálják kivonni a szabályozás hatálya alól.

Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az úgynevezett új génmódosítási technikák segítségével létrehozott szervezetekre ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos GMO-kra. Ez azt jelenti, hogy az előbbieket is csak az uniós élelmiszer-biztonsági és környezeti hatásvizsgálat után, a génkezelt jelleget feltüntetve lehet Európában forgalomba hozni.

A génkezelt termékek kérdése régóta megosztja a közvéleményt, de a többség mindenütt elutasító. A szabályozás is az elővigyázatosság elvét követi, ennek része a kötelező hatásvizsgálat, a megkülönböztető jelölés, és néhány tagállamban a tilalom. A gyártók többféle módszerrel próbálják megkerülni a kemény előírásokat – ennek a törekvésnek a része, hogy az új eljárások segítségével készített GMO-kat megpróbálják kivonni a szabályozás hatálya alól.

A mostani ügyben a Francia Államtanács fordult az Európai Bírósághoz, miután francia civil szervezetek, köztük a Föld Barátai Franciaország, nemzeti szinten kezdeményezték a jogi állásfoglalást. A vizsgálandó kérdés az volt, hogy az új génmódosítási technikák segítségével létrehozott szervezeteket az EU jogi definíciói alapján génmódosított szervezetnek

(GMO-nak) kell-e minősíteni.

Az új, vagy más néven 2.0-ás génmódosítási technikák olyan változtatásokat hoznak létre a növényi sejtek genetikai anyagában, amelyek nem következnének be a növénynemesítés során. A betűszókkal (pl. CRISPR, TALEN, ZFN) jelölt technikák többsége kutatási fázisban van, jelenleg egyetlen olyan haszonnövény-fajta van köztermesztésben, amely ezeknek az új módszereknek az alkalmazásával jött létre (egy olajrepce, amelyet az Egyesült Államokban termesztenek). Újabb szója-, kukorica- és burgonyafajták pedig engedélyezésre várnak. Magukat az eljárásokat illetve kísérleti növényfajtákat gyakran start-up cégek és egyetemek fejlesztették ki, a vonatkozó szabadalmak és licencek több mint 70 százaléka viszont a hat legnagyobb biotechnológiai vállalat tulajdonában van.

A környezetvédő szervezetek pozitívan értékelték a bíróság döntését. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: az új génmódosítási technikákat teljes mértékben be kell vizsgálni, mielőtt kiengedjük azokat a földjeinkre, illetve bejuthatnak az élelmiszereinkbe. – Üdvözöljük az Európai Bíróság mérföldkőnek számító döntését, amellyel kudarcot vallottak a géntechnológiai ipar arra irányuló legutóbbi kísérletei, hogy ránk kényszerítsék ezeket a senki által nem kívánt génmódosított termékeket – fogalmazott Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője. Szerinte a döntés így megvédi az uniós élelmiszerbiztonsági és nyomonkövethetőségi előírásokat, amelyeket veszélybe sodort volna bármiféle következetlenség a bírósági határozatban.

Bár a görög tűzvészt valószínűleg gyújtogatás okozta, a súlyosságához ugyanúgy hozzájárulhatott a klímaváltozás, mint az európai erdőtüzek gyakoribbá válásához. Nyugat- és Észak-Európa ezen a nyáron úgy kiszáradt, hogy még az űrből is látszik.