Nem ül fel a NER színpadára az MSZP, így Erdélyben roadshowzó politikusai (többek között Harangozó Gábor elnökségi tag, Molnár Zsolt budapesti elnök, Ujhelyi István EP-képviselő) nem társulnak be abba a pódiumbeszélgetésbe, amit a Fidesz szervezett „Szenvedélyünk Magyarország – mihez kezdjünk a kétharmaddal?” címmel. Az LMP és a Jobbik partner lesz a kérdés megvitatásában, igaz, nem sokat kell készülniük a disputára, ugyanis a Fidesz már aratott kétharmados győzelmet.
Épp ezért az MSZP álkérdésnek tartja a „kétharmados” felvetést. Ráadásul meggyőződése, hogy amennyiben elfogadná a kormánypárt invitálását és részt venne a panelben, azzal Orbán Viktort és rezsimjét legitimálná.
Így Tusnádfürdőn a szocialista delegáció a Bálványosi Szabadegyetem szervezőivel találkozik, valamit határon túli ifjúsági szervezetekkel. Ezt követően viszont arra törekszik, hogy a határon túli magyarok helyzetét, mindennapi gondjait érdemben ismerő közéleti szereplőkkel beszélgessen. Többek között független polgármesterekkel, parlamenti képviselőkkel, illetve az erdélyi politika „nagy öregjével”, Markó Bélával.
A delegáció két érdemi javaslatot visz – egyikkel a választási törvényt módosítaná, másikkal a támogatások becsatornázásának rendszerét. Az előbbi lényege, hogy az MSZP álláspontja szerint a hatalom jelenleg szavazatmaximálásra használja a határon túli magyarokat – hiszen a listás szavazás nem biztosítja valós képviseletüket az Országgyűlésben. Így a szocilisták azt szeretnék, ha a határon túli magyar közösségek maguk közül emelhetnének be honatyákat a magyar parlamentbe. (Megjegyzendő: eredetileg Kövér László házelnök is ezt a javaslatot preferálta, ám végül kisebbségben maradt saját pártjában.)
A finanszírozási modell (amelyet alapvetően a Bethlen Gábor Alapítvány működtet) jelenleg, állítja az MSZP, hűbéri rendszert működtet, azaz csak a Fidesznek-parírozó szervezeteket, alapítványokat, intézményeket dotálja.
Ami az RMDSZ autonómiatörekvéseit illeti, azokat az MSZP támogatja, és persze esze ágában sincs a határon túli magyarok szerzett jogaihoz hozzányúlni. A szocialista párt határon túliaknak
tett gesztusait sokan kétkedve fogadják, holott van előképük: Horn Gyula kormánya hozta létre azt a Magyar-Magyar Csúcsot, amelyből kinőtt a Magyar Állandó Értekezlet. A szocialista-kabinethez kötődik az a Szülőföld Alap is, amelyik konszenzusos módon, az érintettek javaslataira figyelve támogatta a határon túli magyar törekvéseket. A magyar-román megbékélés egyik szimbolikus aktusa szintén az egyik MSZP-kormány érdeme: 2004-ben hosszú tárgyalás eredményeképpen állították újra fel az aradi Szabadság-szobrot.
