A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, itt összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, ezerrel többen, mint tavaly. Az ELTE-n húzták a legmagasabb ponthatárt is, a maximális 500 pontot kellett elérnie annak, aki az egyetem német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanári, illetve a latin nyelv és kultúra tanári szakán akart továbbtanulni. A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) is magasak voltak a ponthatárok, nyolc képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladta.
A legnépszerűbb képzés a gazdálkodási és menedzsment szak, amire 8861-en szerettek volna bekerülni; például a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 428, de a Károli Gáspár Református Egyetemen már 445 pont kellett ehhez. A második legnépszerűbb mérnökinformatikus szakra viszonylag alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni, a Budapesti Műszaki Egyetemen 395, a Debreceni Egyetemen 300, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 280 pont kellett ehhez.
Az adatokból jól látszik: a felsőoktatásba felvett hallgatók száma a kormány szándékainak megfelelően kezd beállni, az elmúlt néhány évben mindig 70-75 ezer között mozgott. Drasztikus csökkenés a felsőoktatási „reformok” bevezetése után következett: míg 2011-ben 98 ezren nyertek felvételt, 2013-ban már csak 72 ezren. Noha ennek demográfiai okai is vannak, a sikeres jelentkezések számának alakulására a kormány olyan intézkedései is hatással voltak, mint az elmúlt években levezényelt forráskivonás, a népszerű képzések államilag támogatott helyeire felvehető hallgatók számának központi korlátozása vagy néhány éve a szakmegszüntetés, szakösszevonás. Nem meglepő, hogy jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas képzésekre felvett hallgatók száma is: míg 2010-ben 69 ezren tanulhattak így, tavaly már csak 55 ezren.
Hol lakik az egyetemista?
A kollégiumi férőhelyekkel azonban még így is gondok vannak, a sikeres egyetemi felvételi ugyanis nem garantálja a sikeres kollégiumi felvételt is. Így sokaknak maguknak kell gondoskodniuk lakhatásukról, ha nem a szülői házhoz közeli egyetemen, főiskolán kezdik meg tanulmányaikat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) becslései szerint országosan mintegy 54 ezer kollégiumi férőhely van a felsőoktatásban, ezekből mintegy 44 ezer állami fenntartású – miközben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein résztvevő hallgatók száma a 2017/2018-as tanévben 202,3 ezer volt a KSH szerint.
Túljelentkezés elsősorban a fővárosi egyetemek kollégiumainál tapasztalható, de sokszor a vidéki egyetemek kollégiumaiba sem egyszerű bejutni. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a fővárosban elindult a Budapest Diákváros projekt, melynek eredményeképpen további 8500 férőhely jön létre. Tart a kormány Országos Kollégiumfejlesztési Stratégiájának végrehajtása is, amivel első körben mintegy 3600 új férőhelyet hoznak létre, emellett mintegy 29 ezer férőhely újul meg.
A költségek szempontjából sem mindegy, hol talál szállást egy egyetemista, ugyanis az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi elhelyezést kapni – akkor is, ha egy albérleten többen osztoznak. Az Eduline összesítése szerint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban átlagosan 10-12 ezer forintot kell fizetni havonta. Vannak ennél drágább kollégiumok is, a Budapesti Corvinus Egyetem Földes Ferenc Kollégiumában 16 ezer forinttól lehet helyet kapni. Ezzel szemben egy albérlet legalább 100 ezer forintba kerül, de a fővárosban ennél is magasabb árakkal kell számolni, ott az átlagos tarifa havi 150 ezer forint.
Miközben az albérletárak meredeken emelkedtek az elmúlt években, a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, az alsó határa havi hatezer forint. Szakmai gyakorlat esetén ez 12 ezer forintra kúszhat fel. Gulyás Tibor szerint ez rendkívül alacsony, s bár az ösztöndíj mértékét a teljesítmény befolyásolja, gyakran előfordul, hogy a jól teljesítő tanulók is nevetségesen alacsony összegeket kapnak. – A tanulmányi ösztöndíj felső határát nehéz megmondani, mert ez intézményenként eltér, de a legkiválóbb tanulóknak is csak 10-15 ezer forinttal kell beérniük – mondta a HÖOK elnök. Hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött idei megállapodásuk eredményeképpen a rászorultsági alapon igényelhető szociális ösztöndíj összege már idén szeptembertől növekedni fog 40 százalékkal, s azon dolgoznak, hogy a tanulmányi ösztöndíjaknál is legyen változás.
Mindennek fényében nem meglepő, hogy – mint arra a Világgazdaság rámutatott – a felsőoktatásban tanuló hallgatók fele a családtól kapja bevételének nagy részét, 41 százalékuk pedig arra kényszerül, hogy megélhetési költségeik fedezése érdekében dolgozzanak a tanulás mellett.
