Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a néhány korábbi nemzetközi konferencián megszervezett, rövid beszélgetésük után most Helsinkiben tartott első ízben hivatalos kétoldalú megbeszélést egymással. Ez után, az újságíróknak mindkét vezető az együttműködésének a szükségességét hangoztatta, és a közös sajtótájékoztatón igyekeztek szőnyeg alá söpörni azokat az aggályokat, amelyek a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozással kapcsolatban merültek fel.
Trump úgy fogalmazott: meg kell találni az együttes tevékenység lehetőségeit a közös érdekek mentén, és hogy a termékeny párbeszéd nem csupán az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jó, hanem az egész világnak. Az amerikai elnök azt mondta, biztos abban, hogy ezután gyakran fog találkozni orosz hivatali partnerével.
Putyin a sajtótájékoztatón „nyíltnak és tárgyszerűnek” nevezte a találkozó légkörét, annak kimenetelére pedig a „sikeres és hasznos” kifejezést használta. Az orosz elnök azt is elmondta: Trump felvetette neki a választási kampányba való állítólagos orosz beavatkozás kérdését, amire ő újra csak azt tudta válaszolni: az orosz állam soha nem avatkozott be, és nem is szándékozik beavatkozni amerikai választási folyamatokba.
Washingtonban viszont éppen a múlt pénteken emeltek vádat - távollétükben - az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba. A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.
A helsinki csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten Putyin úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington közösen vizsgálhatná ki a vád alá helyezett orosz hírszerzők ügyét. Oroszország egyébként mindig is következetesen tagadta, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
Putyin elkésett
A finn elnöki palotában tartott csúcstalálkozó csúszással indult, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett. Az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében lefolytatott – megbeszélés aztán a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott a két elnök között. Utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje, majd Trump és Putyin közös sajtótájékoztatója zárta az eseménysort.
Trump már a négyszemközti megbeszélés után is nagyon jónak értékelte a most megkezdett párbeszédet. Előtte az amerikai elnök azt mondta, hogy a világ azt várja tőlük, végre jöjjenek ki egymással, ami eddig sehogyan sem ment. Trump szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin is azt hangoztatta, eljött az ideje, hogy alaposan megvitassák a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdéseket. Putyin a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a két hatalomnak meg kellene vitatnia a 2010-es START nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés meghosszabbítását, illetve a közepes hatórtávolságú nukleáris erőkről 1987-ben kötött szerződésnek a végrehajtását.
Boszorkányüldözés a nyomozás
Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt. Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.
A záró sajtótájékoztatón megkérdezték Trumptól, kinek hisz, Putyinnak, vagy az amerikai hírszerzésnek, valamint arra is rákérdeztek, valóban csak Amerika ostobasága volt-e a viszony megromlásának az oka. Trump az előbbi kérdésre adott válaszában egyfelől azt mondta, nem érti, mi értelme lett volna az orosz félnek beavatkoznia az amerikai választási folyamatba, másfelől demokrata párti ellenfeleinek a bírálatára terelte át a szót. Az utóbbi kérdésre pedig azt mondta, hogy a viszony eddigi megromlásáért mindkét fél visel felelősséget.
Közjáték
A sajtótájékoztató kezdete előtt nem sokkal egy férfit vezettek ki a biztonsági őrök a teremből, aki feltehetően újságíróként jutott be, de egy papírt tartott fel, amelyen a nukleáris fegyverek betiltását követelte. Alapot nem akarta átadni és nem is akart önként távozni, így erővel cipelték ki.
