Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.
A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából.
A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.
Az építőipari ágazat tavalyhoz hasonlóan idén is lendületben van még. Májusban 15 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületépítéseknél 8,8, az egyéb építményeknél 23,7 százalékos volt a többlet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint. A teljes magyar építőipar éves teljesítménye 2400-2500 milliárd forint, a lakásépítés aránya ezen belül 8-10 százalék.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, részben az uniós forrásokon alapuló út-, vasút- és közműépítések adják az ágazat egyik motorját. Továbbra is gondot jelent az építőiparban a kapacitás- és munkaerőhiány, amely lassítja az építőipari bővülést. Jelentősen drágulnak a kivitelezési költségek, növekednek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését. „Az utóbbi időszakban a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Azaz legyenek újabb megrendelések” – fogalmazott a szakember.
Idén várhatóan összességében 15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az építőiparban, amiben az építőanyag árak 30-40 százalékos növekedése is szerepet játszik. Az építőanyagipari ágazati szereplők ugyan csak 8-10 százalékos áremelésről beszélnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a válság utáni 25-30 százalékos árengedmények mára gyakorlatilag megszűntek – jegyezte meg Koji László. A költségeket emeli a munkaerőhiány és az ezzel járó szinte folyamatos béremelés. Igaz, ezzel sikerült elérni, hogy idén már nagyjából egyensúlyba került a külföldre távozó és a hazatérő építőipari szakemberek száma.
A szakember hozzátette, az elkövetkező 5 évben 20 ezer milliárd forintos megrendelésre számíthat az építőipar, ám jelenleg legföljebb 16 ezer milliárd forint értékű beruházásra van kapacitása az ágazatnak. Ha nem akarják visszafogni a megrendeléseket, vagy halasztani a beruházásokat, akkor a hatékonyságon kell javítani.
